A savasodás miatt változnak az óceáni territóriumok

Egy új kutatás szerint az óceáni savasodás elősegítheti, hogy az invazív alga-, medúza-, rák- és kagylófajok új területeket hódítsanak be súlyos következményekkel.

A nyálkás, zselés élőlények sokkal toleránsabbak az emelkedő szén-dioxid-szintekkel (CO₂) szemben, mint a korallokhoz hasonló kemény vázúak, mivel az ilyen külső vázak egyszerűen feloldódnak az üvegházhatású gáz szintjének emelkedésével.

A Plymouth Egyetem tengerbiológusai végezte új kutatás feltárta, hogy számos, notóriusan „kellemetlen” faj – úgymint az Undaria pinnatifida alga, illetve a világító medúza (Pelagia noctiluca) – ellenálló az emelkedő szén-dioxid-szintekkel szemben. A Research and Reports in Biodiversity Studies folyóiratban közzétett tanulmány megjegyzi, hogy a trópusokon a korallzátonyok egy sor, egymással összefüggő problémával (kifehéredés, lemaródás, betegség, terjedő hínárok, behatoló fajok) néznek szembe, ezek mindegyike a CO₂-szint emelkedésének tudható be.

Illusztráció - szakállas medúza. (Fotó: AFP)

Illusztráció - szakállas medúza. (Fotó: AFP)



Jason Hall-Spencer, a vizsgálat vezetője szerint megfigyelhető a problémás tengeri élőlények terjedése, erre utalnak a medúzaszaporulatok és a rothadó algaszőnyegek. Hozzátette, az eddig elérhető bizonyítékok alapján úgy hiszik, az ártalmas tengeri élővilággal kapcsolatos problémák az emelkedő CO₂-szintre reagálva súlyosbodhatnak.

Földközi-tengeri vulkáni régiókban vizsgálódva azt vették szemügyre, a tengeri élővilág mely fajai reagálnak jól a szén-dioxid-szint emelkedésére. Kiderült, hogy az algák és medúzák behatoló fajai általában igen jól érzik magukat savas környezetben. Laboratóriumi kísérletek áttekintésével olyan esetekre derült fény, mint az úgynevezett „gyilkos algáé”: a Caulerpa taxifolia trópusi algafaj világszerte terjed, előnyt kovácsol a magasabb CO₂-szintből, olyan mérgező, hogy az őshonos növényevők inkább éhen halnak, mintsem megegyék.

A caulerpa taxifolia alga. (Fotó: Reuters/Eric Gaillard)

A Caulerpa taxifolia alga. (Fotó: Reuters/Eric Gaillard)



A kutatás a Crepidula fornicate tengericsiga-fajt emeli ki az óceáni savasodásból előnyt kovácsoló, és attól szenvedő példaként: az adatok szerint a savasabb víz elősegíti terjedését Európában, ezáltal a 100 legfontosabb invazív faj közé tartozik, eközben viszont lárvái ilyen körülmények között nehezebben tesznek szert külső házra, vagyis könnyebben prédává válnak. De a már a Barents-tengeren is megjelent királyrák, valamint az Urosalpinx cinera ragadozó csigafaj is - amely az Atlanti-óceán északnyugati részéről az északkeletibe és a Csendes-óceánba is eljutott, károsan hatva az osztriga- és fésűkagylótelepekre – hasonlóan lecsökkent túlélési rátát mutat ivadékai tekintetében.

A kutatók szerint a megfigyelések alátámasztják, hogy a CO₂-szint növekedésének nyertesei is, vesztesei is lesznek, csakúgy, mint a korábbi tömeges kihalások folyamán.