Hatékonyabban repülnek a nőstény királylepkék a hímeknél

Egyre több a bizonyíték, hogy a pompás királylepkék nőstényei jobban repülnek és sikeresebbek a migrációban a hímeknél. A Georgai Egyetem kutatóinak új vizsgálata némi magyarázatot nyújt erre a jelenségre.

A nőstények és hímek fizikai tulajdonságainak összehasonlításával feltárult, hogy bár a nőstények szárnya és repülőizma kisebb a hímekénél, szárnyuk vastagabb és négyzethüvelykenként kevesebb súly nehezedik rá, ami erősebbé és hatékonyabbá teszi őket a repülés tekintetében.

A Journal of Insects folyóiratban közzétett tanulmányban lemérték 47 hím és 45 nőstény királylepke szárnyát és testrészeit, kifejezetten a repüléshez fontos jellemzőket célozva, úgymint a szárny- és testméret arányát, a repülőizmok méretét és a szárny vastagságát.

Több száz pompás királylepke egy fenyő ágain az El Rosario menedékben, mintegy 3000 méterrel a tengerszint felett, a mexikói Michoacan államban 2003-ban. (Fotó: Reuters/Andrew Winning)

Több száz pompás királylepke egy fenyő ágain az El Rosario menedékben, mintegy 3000 méterrel a tengerszint felett, a mexikói Michoacan államban 2003-ban. (Fotó: Reuters/Andrew Winning)



Arra számítottak, hogy a nőstényeknek nagyobb repülőizmuk van, de ennek éppen ellenkezőjére derült fény, a legnagyobb izmokat a hímeknél mutatták ki. Elemzésük felfedte, hogy a szárny méretéhez képest a nőstények teste általában könnyebb, vagyis a szárnyaknak összességében kevesebb súlyt kell megtartaniuk, ezáltal a repülés sokkal hatékonyabb. A kutatók szerint egy-egy szárnycsapással a nőstények kevesebb energiát használnak el testük elmozdításához, mint a hímek.

A nőstények szárnya jóval vaskosabbnak is bizonyult a hímekénél, ezáltal kisebb valószínűséggel szakad el a migráció során. A sérült szárny a halálos ítélettel egyenértékű vándorláskor.

A kutatás végére a szakemberek jelentős adatkészletet halmoztak fel a repüléshez kapcsolódó mérésekből, ami a pompás királylepkék esetén az első ilyen információhalmaz. Úgy hiszik, az adatok birtokában alaposabban feltérképezhetik a vándorlási ciklust, emellett referenciapontként is funkcionálhat az adatkészlet a későbbi tanulmányoknak.