Rengeteg kérdés merül fel a szabadságok kiadásával kapcsolatban. A Kossuth Rádió Napközben című műsorában Cselédi Zsolt, az Oppenheim ügyvédi iroda munkajogásza és Sabacz Róbert, Budapest Főváros Kormányhivatala foglalkoztatási főosztályának munkaügyi ellenőrzési osztályát vezető főosztályvezető-helyettese válaszolt a kérdésekre.
A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint szabadságot munkaidő beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ha valaki normál munkarendben dolgozik, akkor hétfőtől péntekig tartnak a munkanapjai, szombaton és vasárnap pedig a pihenő nap. Ebben az esetben hétfőtől péntekig kell kiadni a szabadságot, szombatra és vasárnapra pedig nem lehet, mert az pihenő nap – fogalmazott a Kossuth Rádióban Cselédi Zsolt.
Hallgassa meg a Kossuth Rádió adását a témában! - 2015.10.30.
Ha valaki viszont egyenlőtlen munkaidő beosztás szerint dolgozik, akkor ezen beosztás szerint kell figyelembe venni a munkanapokat. Ebben az esetben tehát nem jogellenes, ha egy napi 12 órás műszakban dolgozó munkavállalónak egy nap szabadsága 12 órának felel meg, mivel ennyi munkavégzési kötelezettsége lenne munkanapján – válaszolt a szakértő a felmerült kérdésre.
(MTI-fotó: Nagy Lajos)
A munkában töltött idő alapján jár a szabadság
A szabályozással kapcsolatban Cselédi Zsolt kifejtette: alap és pótszabadság jár minden naptári évre a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján. Ez azt jelenti, hogy arra az időre jár szabadság egy évben, amit a munkavállaló a munkában töltött, tehát figyelembe kell venni a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést, szülési szabadságot, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, keresőképtelenség időtartamát.
Ha valaki megállapodás alapján tölti fizetés nélküli szabadságát és nem végez munkát, arra az időszakra nem jár neki szabadság – fogalmazott Cselédi Zsolt. A betegszabadság a keresőképtelenségbe tartozik, ez egy olyan időszak, amely a munkavállaló hibáján kívül eredményezi, hogy nem tud munkát végezni, ez beleszámít a munkába töltött időbe, tehát nem egyenlő a fizetés nélküli szabadsággal.
Alapszabadság és pótszabadság jár
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, szerződés szerint a felek ennél több napot is megállapíthatnak. Erre jönnek a pótszabadságok életkor és gyermek után. Fiatal munkavállaló esetében, föld alatt állandó jelleggel, valamint ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalónak évi 5 munkanap pótszabadság jár még az alapszabadságon felül.
Közismertek az úgynevezett apanapok, azaz gyermek születése esetén a születést követő második hónapig 5, ikrek esetén 7 munkanap jár.
A gyesről visszatérő anyukák szempontjából a szakember hangsúlyozta: az erre vonatkozó rendelkezések többször változtak. Eredetileg a szülési szabadság 24 hét és az azt követő 1 év, ezutáni időszak a gyes, gyed, amit a munkajog a gyermek nevelése céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságnak hív. Erre az időszakra különböző társadalombiztosítási megoldások járnak. Az eredeti szabály 24 hét+ 6 hónapra módosult, jelenleg pedig 24 hét a szülési szabadság mértéke.
Rendkívüli szabadság fogalmát nem ismeri a Munka Törvénykönyve, közeli hozzátartozó halála esetén kell biztosítani a szabadságot. Leegyszerűsítve a nagyszülők, édesapa, édesanya, gyermekek és testvérek számítanak közeli hozzátartozónak – fogalmazott a szakjogász.
Két hét szabi jár
A szabadságot a munkáltató adja ki. A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelően köteles kiadni. Plusz szabály, hogy eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni a szabadságot, hogy egy naptári évben egy alkalommal 14 egybefüggő naptári napra mentesüljön a munkavégzés alól a munkavállaló. Ebben esetben nem szabadságról, hanem szabadnapról beszélünk, így beleszámít például hétvége, ünnepnap – hívta fel a figyelmet a különbségre Cselédi Zsolt. Mindkét esetben meg lehet állapodni eltérően – tette hozzá.
A munkáltató arra is jogosult, hogy éves szabadságolási tervet készítsen, és már januárban meghatározza az összes munkavállalója esetében, hogy mikor mehetnek szabadságra. Folyamatos munkavégzést igénylő munkák esetében ez elkerülhetetlen – emelte ki Cselédi Zsolt.
Sok a panasz, de kevés a konkrét intézkedés
Sabacz Róbert elmondta: folyamatosak a munkaügyi ellenőrzések, október közepétől azonban folyik egy országos hatósági ellenőrzési tervben elrendelt célvizsgálat. Általánosságban megfogalmazható, hogy az intézkedések elenyésző száma érinti a szabadsággal kapcsolatos szabályokat, ugyanakkor sok bejelentés érkezik a szabadságokkal kapcsolatban.
Ha ön kereskedelemben vagy vagyonvédelemben dolgozik, akkor legyen fokozottan résen
Két ágazat esetében ugyanakkor kiemelkedően sok a helytelen gyakorlat. A kereskedelemben a kevés munkavállaló miatt nem tudják tárgyévben kiadni a szabadságokat, több szabadságot vagy pótszabadságot visznek át a következő évre, mint amennyit lehetne – hívta fel a figyelmet Sabacz Róbert.
A vagyonőrzés területén pedig általánosnak mondható, hogy már eleve nincs fizetett szabadság. „Amikor nem dolgozik a munkavállaló, akkor nem jár munkabér, ez nagyon súlyos törvényszegés, a bizonyítása ugyanakkor nehézségekbe ütközik” – mondta el a szakember.
Ennek hátterében az húzódik meg, hogy a munkáltatók helytelenül alkalmazzák a fizetés nélküli szabadság intézményét, úgy gondolják, ha nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, akkor fizetés nélküli szabadságra küldik al alkalmazottat. Erre az esetre azonban állásidőre járó bért kell fizetni.. A fizetés nélküli szabadság alapvetően munkavállaló érdekkörében fennálló ok miatt jár, ő jelezheti – hangsúlyozta Sabacz Róbert.
Tájékozódjon a munkaügyi hivataloknál vagy az ommf.gov.hu oldalon
A munkaügyi hatóságok nemcsak ellenőrzést, hanem tájékoztatást is végeznek, munkavállók és munkaadók felé is. Tájékoztatás nem egyenlő az ellenőrzéssel, tehát nyugodtan lehet kérdezni. Sabacz Róbert arra is felhívta a figyelmet, hogy az ommf.gov.hu oldalon rengeteg kérdés és válasz található meg.
