Vigyázzon, nehogy úgy járjon, mint ezek a lakásvásárlók!

Átverés után árverés - egy trükkös építési vállalkozó „gordiuszi csomót kötött” több Csongrád megyei lakópark ügyére. A több mint fél évtizede húzódó tanulságos ügy most, úgy tűnik, végre kedvező fordulatot vesz.

Az építési vállalkozó azt hitte, sokáig ő diktálja a feltételeket, amikor három társasház lakóit húzta be a csőbe szegedi ügyvédek segítségével úgy, hogy felvette a társasházak építésére a banki hitelt, a jelzálogot a megépülő lakásokra terhelte, a banki hitelt pedig nem fizette vissza. A bank végül úgy döntött, a lakók maradhatnak otthonukban életük végéig, legfeljebb tulajdonjogukat veszíthetik el.



A vállalkozó a megállapodás után újabb fizetési könnyítést és haladékot kért, ám a bank is változtatott stratégiáján, és már nem a lakók ingatlanjait, hanem a nem fizető vállalkozó telkeit és házait bocsátja árverésre. Az egyik házat el is kezdték árverezni, mikor L. Gábor - a vállalkozó - bejelentette, hogy a területet korábban bérbe adta – így kénytelenek voltak felfüggeszteni az árverést.

Szlovák cég mögé bújik a vállalkozó

Szabó Bálint, a károsultak ügyvédje a Kossuth Rádió Napközben című műsorában azt mondta: az ügy most azért vett fordulatot, mert az elmúlt hónapban az érintett károsultak összefogással próbálkoztak az egyéni érdekérvényesítés helyett. Ahhoz képest, hogy szeptember elején az egyik – mozgássérült - házaspárt még ki akarták lakoltatni, ma már a bank rögzítette, hogy életük végéig bent maradhatnak az ingatlanban - idézte fel. Kiemelte: a károsultak mindenképpen követeléssel élhetnek a vállalkozó iránt, ám a vállalkozó egy szlovák cég égisze alatt tulajdonképpen elrejti az ügyeit.

Bárkivel megtörténhet

Nem ez az egyetlen eset Magyarországon, hiszen ugyanezen forgatókönyv alapján járt el egy másik építési vállalkozó, és ott is lakásvásárlók kerültek bajba. A keretjelzálog bevett szokás, úgyhogy ilyesmi bárkivel megtörténhet, ahogyan a 32 szegedi családdal megtörtént.

Hidasi Gábor ügyvéd azt mondta: nem ritka az ilyen történet, amelyben óvatlanak a vevők és rosszhiszemű az eladó. Ilyenkor a lakástulajdonos követelheti a vállalkozótól, amit helyette kifizettek.

Persze ez nem garancia arra, hogy követelését érvényesíteni tudja, akárcsak a bank – tette hozzá. Ha valaki megvásárol egy lakást, várja el, és tegye a fizetés feltételévé, hogy a bank nyilatkozzon arról, a lakást kiengedi a biztosítéki körből – tanácsolta az ügyvéd.
Hallgassa meg a Kossuth Rádió összeállítását!

Célszerű ügyvédhez, közjegyzőhöz fordulni a vásárlás előtt

Hidasi Gábor elmagyarázta: nem kötelező közjegyzői okiratba foglalni adásvételi szerződést, de ahhoz, hogy a tulajdonjog megszerzésére alkalmas legyen a szerződés, vagy ügyvédi ellenjegyzés, vagy közokiratba foglalás kell. Mind a közjegyző, mind az ügyvéd köteles tájékoztatni az ügy miden kockázatáról, részletéről a szerződő feleket, itt pedig a kockázat hatalmas volt – szögezte le a szakember.

Kiemelte azonban azt is: ha a jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásban látszik a tulajdoni lapon, abban az esetben magától adódik a kérdés, mi lesz a jelzálogjoggal a vétel után. „Ha ezekre a kérdésekre e vevők nem kaptak választ, akkor egy pici felelősség az ő oldalukon van, mert ez egy olyan kérdés, amire ha nem kapok választ, nem kötöm meg a szerződést” – foglalta össze.

A szakemberek azt tanácsolják: az a legjobb, ha adásvételkor ingatlanokra szakosodott jogi képviselőt választunk.

Szabó Bálint kifejtette: az ügy precedenst teremtve a lakók szempontjából pozitívan fog zárulni és a lakásvásárlóknak pedig tanulságos. Ha rosszhiszemű az eladó, egy rosszhiszemű ügyvéddel vagy ügyvédi körrel együtt, akkor szinte lehetetlen kivédeni az ilyen helyzeteket, csak úgy, ha felállunk az asztaltól, és nem kötünk szerződést. „El kell felejteni, hogy egyénileg vív csatát a károsult, össze kell fogni, és a sok lúd a végén disznót győz” – vonta le a tanulságot Szabó Bálint.