Mi lesz veled, e-cigaretta?

Az e-cigaretta hazánkban 2010 körül jelent meg, de akkor kezdett csupán igazán elterjedni, amikor a szórakozóhelyeken is betiltották a dohányzást. Eleinte a legtöbb forgalmazó úgy hirdette a terméket, mint a dohányzás egyik kevésbé kártékony módját, a leszokásban segítő eszközként próbálták eladni. Mostanra azonban lassan ellenséggé válik, és az EU-s irányelv alapján szigorítások várhatóak. Használatáról, illetve hatásáról azonban máig nincs egységes álláspont.



Hazánkban néhány éve kavart vihart, hogy az e-cigi kereskedelmét szabálysértésnek minősítették, a használatához szükséges folyadékok közül a nikotinos változatot pedig csupán gyógyszergyártói engedéllyel lehetett forgalomba hozni. A kereskedők szerint hajtóvadászat indult ellenük, a NAV razziákat tartott, de a három nagy „elfogást” követő pereket elbukta. Az ítélet után a nikotinos likvid vissza is került az üzlet polcaira – állítják az aktivisták.

Sokan szót emeltek a nikotinos e-cigaretta védelmében és petícióban kérték, emeljék ki a gyógyszertörvény hatálya alól. Zentai István fizikus az általa szignált kérvényben rögzítette, „a nikotinos e-cigaretta de facto nem gyógyszer és nem is funkcionális gyógyszer”. „Az e-cigaretta a történelem leghatásosabb civil egészségvédő mozgalma. Egyetlen fillér közpénz felhasználása nélkül fejlődött a semmiből világméretű iparággá, európai szinten mintegy 7 millió fogyasztóval és 600 millió euró éves forgalommal” – írta.

A hatósági gyakorlat szerint nikotinos folyadékot a mai napig csupán gyógyszergyártói engedéllyel lehet árusítani, ennek ellenére vannak boltok, ahol mégis kaphatóak. Az elektromos cigaretta mellett kiálló aktivistáknak tavaly sikerült elérniük, hogy az e-cigarettát is szabályozó törvénytervezet a „kukába” kerüljön.

A Btk. két évvel ezelőtti módosítása óta a nikotinos e-cigaretták engedély nélküli gyártása és forgalmazása a hatóságok szerint bűncselekménynek számít, gyógyszerhamisításnak minősül. A gyógyszertárakban sokáig nem lehetett, illetve a mai napig nem lehet megtalálni a terméket, mivel az engedélyeztetési eljárás drága és hosszadalmas folyamat. A gyógyszergyárak pedig ellenérdekelt felek a forgalmazásban - állítják az aktivisták. A készülék birtoklása azonban legális maradt, alternatíva lett tehát az online rendelés.

Jogi vákuum van a nikotinos folyadék kérdésében – állítja Pifkó Krisztián, a Villanypára Egyesület szóvivője a hirado.hu-nak. Egyetlenegy jogszabály sem nevesíti az utántöltőt – magyarázta. A szóvivő szerint a gyógyszerészeti törvény által előírt gyógyszer definíciójának csupán az első felét vette figyelembe a hatóság a szabályozáskor. Ilyen érvelés alapján, mármint hogy a gyógyszer fiziológiai hatást gyakorol, akár a csapvizet, a konyhasót vagy a szőlőcukrot is gyógyszernek lehetne minősíteni - tette hozzá.



A forgalmazók szerint – ezt már Zentai István petíciója is megemlíti – az elektromos cigaretta lejáratása és szigorítása hátterében az állami szabályozás mellett a dohány- és a gyógyszeripari lobbi állhat. A nikotintartalmú, a leszokást segíteni hivatott gyógyszertári termékeket előállító és forgalmazó cégek érdekeit sértheti az e-cigaretta elterjedése.

A dohánygyárak sokáig távol tartották magukat az e-cigarettától, de mostanra úgy tűnik, hogy ők is „felszálltak a vonatra” – állítja a Villanypára Egyesület szóvivője. A Phillip Morris USA többek között az egyik nagy olasz e-cigaretta-gyártó és –forgalmazó cégre, az Ovale-ra vetett szemet, a Reynolds American Inc. pedig saját e-cigarettát készül a piacra dobni. Főként eldobható típusú készülékeket gyártanak, nem ártva az elsődleges profilnak.

Szigorú szabályozás jöhet

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságának tájékoztatása szerint az elektromos cigaretta és egyéb, a dohányzást imitáló elektromos eszközök addiktív hatásuk miatt egészségvédelmi kockázatot képviselhetnek. Állásfoglalásuk szerint elősegítik a dohányzásra rászokást. Ezzel indokolják a szigorú szabályok bevezetését mind a nikotintartalmú, mind a nikotint nem tartalmazó termékekre vonatkozóan.



Az államtitkárság szerkesztőségünknek küldött válaszlevélben jelezte, hogy a készülékekhez használt folyadékok összetevői között olyanok is vannak, amelyek bizonyítottan rákkeltőek vagy aktív szerepet játszanak az arterioszklerózis kialakulásában. Ezen összetevőkön túlmenően jelentős mértékben találhatóak az e-cigarettában ízesítő anyagok – legtöbb esetben aldehid – , melyek elsődleges irritáló szerek és ártalmasak a légzőszervi rendszerre. Kitér rá, hogy a használat közben kibocsátott „pára” a nem használók számára is egészségi kockázattal jár.

Az Emmi megrendelésére külön felmérés még nem készült, készült viszont a minisztérium felkérésére szakirodalmi elemzés, összefoglaló az elektronikus cigaretták használatáról, illetve egészségkárosító hatásairól.

Az aktivisták lejárató kampánynak tartják az e-cigaretták káros hatásainak híresztelését. Szerintük már 2012-ben elegendő tanulmány állt a rendelkezésre ahhoz, hogy kellően megalapozott vélemények szülessenek a témában. Ahogyan anno Zentai István is megállapította petíciójában: „Az e-cigaretta ma az egyetlen hatékony alternatívája a dohányzásnak. (…) Nem kapudrog, és semmilyen adat nincs arra, hogy veszélyes lenne a gyermekekre. Használói között jelentéktelen azok száma, akik korábban nem dohányoztak. Annak állítása pedig, hogy valaki e-cigarettáról dohányzásra vált, azonos azzal a feltételezéssel, hogy a vízipisztoly használata az öngyilkosság előszobája.”

A European Vapers Protest (EVP) hazai májusi állomásán az aktivisták részletesen cáfolták az elmúlt évek e-cigi elleni érveit: nem a valódi dohányzás előszobája, minimális azok száma, akik az e-cigarettáról váltanak cigarettára; ijesztgetésnek minősítették, hogy az az elektromos cigaretta utántöltők különféle ízesítései a gyerekeket kívánják rászoktatni az eszköz használatára; továbbá nem áll meg az az állítás sem, hogy tízszer rákkeltőbb lehet az e-cigaretta a dohányzásnál.

Pozitív példaként tudnám említeni az angolokat – mondta Pifkó Krisztián. Állami finanszírozással független tanulmányt készíttettek, amely az angol minisztérium hivatalos álláspontját képviseli – tette hozzá. A tanulmány leírja, hogy az e-cigaretta 95 százalékkal kevésbé káros, mint a hagyományos, valamint hogy ez az eszköz fontos szerepet játszik a dohányzás visszaszorításában.

 

Az EU közbeszólt…

A 2014-ben hatályba lépett EU-s irányelvet megelőzően nem volt egységes szabályozás az e-cigaretták piacáról az unióban. Az Emmi levele szerint az irányelv részletes szabályokat állapít meg az elektronikus cigarettákra vonatkozóan is. Kialakításukhoz a tagállamoknak a közegészség magas fokú védelmét kell szem előtt tartaniuk.



Lehetséges, hogy valamely forgalomba hozott elektronikus cigaretta vagy utántöltő flakon megfelel az irányelv rendelkezéseinek, mégis előre nem látott veszélyforrás az emberi egészségre – írták.

Kiemelték, hogy a TPD csak a nikotintartalmú termékek szabályozását tartalmazza, és nem vonatkozik a nikotint nem tartalmazó elektronikus cigarettákra, utántöltő flakonokra. Az irányelv kimondja, hogy a tagállamok szabályozhatják vagy betilthatják a dohánytermékekhez használt tartozékokat, valamint szabályozhatják és betilthatják a dohány- vagy kapcsolódó termékek bizonyos típusaihoz megjelenésükben hasonló termékeket.

Az aktivisták szerint sokan támadják az irányelv XX. cikkelyét, amely korlátozza a határokon átívelő forgalmat az EU-ban.