A rákról őszintén - a női ráktípusok: emlő-, méhnyak- és petefészekrák

Bár tudjuk, hogy a rendszeres szűrővizsgálattal idejében észrevehető és jó eséllyel gyógyítható a rosszindulatú daganatos megbetegedések jelentős része, sokan mégis nehezen szánják rá magukat az alig néhány perces vizsgálatra.

Nincsenek jó híreink: a Nemzeti Rákellenes Program előrejelzése szerint, ha továbbra sem használjuk ki a rákbetegségek megelőzésének területén kínálkozó lehetőségeket, akkor becslések szerint az elkövetkezendő években 1000 fiú újszülöttből 313-nak, 1000 lányból pedig 149-nek van nagy statisztikai esélye arra, hogy még 75 éves kora előtt rosszindulatú daganat következtében haljon meg.
Az Európai Rákellenes Kódex két egyértelmű üzenetet közvetít: az egészségesebb életmód kialakításával el lehet kerülni bizonyos rákbetegségeket és az általános egészségi állapot is javítható. Ha korai stádiumban felfedezik őket, a rákbetegségek gyógyíthatók vagy a gyógyulás esélyei nagymértékben javíthatók.

S ha ez nem lenne még elég: jelenleg Magyarországon évente 30 ezren halnak meg rosszindulatú daganatos betegségekben. Alig akad olyan magyar család, ahol ne fordulna elő ilyen típusú megbetegedés. A nőket illetően a 2012-ből származó felmérés szerint a leggyakoribb elsődleges ráktípusok között messze az emlőrák (364 ezer eset, valamennyi rákmegbetegedés 30,4%-a) volt a leggyakoribb, amelyet a vastagbélrák (151 ezer eset, 12,5%), a tüdőrák (98 ezer eset, 8,2%) és a méhrák (64 ezer eset, 5,4%) követ.

A szűrővizsgálatok elvégzésével, amelyek nem kötelezőek, de az életkor előrehaladtával ajánlottak, sokat tehetünk saját egészségünkért. Az önmagunkra való odafigyelés életet menthet - amit nem lehet eléggé hangsúlyozni.

 

 

Mammográfia (Fotó: AFP)

A mammográfiás vizsgálat talán egy kissé kellemetlen, de pár percig tart csupán. (Fotó: AFP)




Az emlőrák a nők egyik leggyakoribb betegsége - a gyógyulás esélye akár 95%os is lehet

Az emlőrák figyelmeztető jelei: ha csomó tapintható a mellben; ha az emlő alakja torzul, zsugorodik; ha a bimbó vagy az emlő bőre behúzottá válik; ha az emlő bőrén olyan seb jelenik meg, amelynek nem tudja az okát, s nem gyógyul; az emlő véresen váladékozik; az emlőbimbó ekcémásan kipirosodik, duzzadttá válik, viszket; a hóna alatt nagyobb vagy több kisebb csomó tapintható.

Hazánkban évente 5400-5500 új emlőrákos beteget fedeznek fel, a betegség kezdeti szakaszában nagy esély van rá, hogy az időben észlelt elváltozást csaknem nyomtalanul eltávolítsák, amire azonban minden egyes elvesztegetett héttel csökken az esély. Legnagyobb gyakorisággal az 50-60 éves kor közötti nőknél fordul elő, de érintheti a fiatalabbakat is. Kialakulásának egyik legfontosabb kockázati tényezője az életkor (ennek előrehaladtával nő a kockázat); a betegséget okozó gén egyaránt öröklődhet apai és anyai ágon is. A kockázatot növeli az elhízás, az ülő életvitel és az alkoholizmus.
A betegség kezdetben teljesen tünetmentes, csak szűrővizsgálattal fedezhető fel. A 45-65 év közötti nők esetében mammográfiás szűrés kétévenként javasolt, a megbízható röntgenvizsgálat az emlő átvilágítással való ellenőrzésére szolgál.

 
Az emlőrákos betegek kezelése több fázisból áll. A terápiák fajtáját és sorrendjét a daganat biológiai jellemzői határozzák meg, ezek pedig a szövettani típus azonosításával válnak ismertté.

A gyógyulás esélye abban az esetben, ha a rákot idejében felismerték, s eltávolították, a 95%-ot is elérheti. Minden attól függ, hogy a diagnosztizálás idején mekkora a daganat, melyik szövettani típusba sorolható, a környező nyirokcsomókban alakult-e már ki áttét. A gyógykezeléssel számottevően csökkenthetők a tünetek és javulnak az életkilátások.

A mellrákellenes séta résztvevői rózsaszín lufikkal vonulnak a Lánchídon 2015. június 6-án. A szervezők a mellrák megelőzésének fontosságára kívánják felhívni a figyelmet. (MTI-fotó: Mohai Balázs)

A mellrákellenes séta résztvevői évről évre rózsaszín lufikkal vonulnak a Lánchídon , így hívva fel a figyelmet a betegség megelőzésének fontosságára. 
(MTI-fotó: Mohai Balázs)




Méhnyakrák - az idejében felismert betegség gyógyítható


A méhnyakrák leggyakrabban 30 és 60 éves kor között fordul elő, nők körében az emlőrák után a második daganattípus, amely a leggyakrabban halálos szövődményekkel jár, az időben felismert betegség gyógyítható.
A tudomány jelenlegi álláspontja szerint a a  méhnyakrák kialakulásában nincs jelentős szerepe a genetikai öröklődésnek.
Kockázati tényező a tizenéves korban megkezdett szexuális élet, a partnerek nagy száma, beleértve a férfipartner nagy számú megelőző vagy párhuzamos kapcsolatát (promiscuitas). A fertőzés terjedését a rossz szociális és higiénés körülmények is elősegítik. Mindez az úgynevezett humán papillomavírussal (HPV) van összefüggésben, amely ellen ma már létezik védőoltás.
Fontos tudni: a méhnyakrákból kigyógyított nőknél fennáll a visszafertőződés veszélye, ezért fontos, hogy partnerük is vegyen részt egy vizsgálaton, megvizsgálják, jelen van-e szervezetében a HPV-vírus, s eldőlhet, van-e szükség kezelésére.

A vírusfertőzés nem önmagában okoz rákot: a fertőzöttség révén a megtámadott szerven nagyobb azonban az esélye annak, hogy kóros sejtburjánzás következik be.

A kezdeti stádiumában a betegség nem okoz tüneteket, biztos eredménnyel a néhány percig tartó szűrővizsgálattal szűrhető ki. Mégis, a méhnyakrákos nők jelentős része csak panasz esetén fordul orvoshoz (nőgyógyászati vérzés, abnormális váladék megjelenése vagy alhasi panaszok).

A diagnosztizált méhnyakrák kezelésében a műtéti beavatkozás és a sugárkezelés a legmeghatározóbb. Gyógyszeres kemoterápia áttétek esetén vagy kiújuló daganatoknál jöhet szóba.

Az ötéves túlélés esélye annál nagyobb, minél hamarabb felfedezik a daganatot. Amennyiben még az úgynevezett "nulladik" stádiumban észlelik az elváltozást, a gyógyulási esély csaknem százszázalékos.

HPV vírus elleni védőltást kap egy kislány. Fotó: MTI/ Bruzák Noémi

HPV-vírus elleni védőltást kap egy kislány. (Fotó: MTI/ Bruzák Noémi)




A petefészekrák sajnos ritkán fedezhető fel korai stádiumban


A petefészekrák főként az 50 év feletti nők betegsége, ritka esetekben fiatal felnőtteknél is, sőt egyes válfajai a pubertáskor előtt is előfordulhatnak.
Korai stádiumában a betegség teljesen tünetmentes. Később klinikai tünet lehet a testsúlygyarapodás nélküli hasfeszülés, széklet- és vizeletürítési panaszok, alhasi és deréktáji fájdalmak, ritkábban méhvérzés. A kialakult tumort az orvos már könnyen ki tudja tapintani.

A tumornak belső és külső kockázati tényezői egyaránt vannak, a legmeghatározóbb kockázati tényező az életkor. A kialakulásáért felelős hibás gén egyaránt származhat az apától és az anyától is, ezért fontos az összes családi kórelőzmény feltérképezése. Hogyha a családban előfordult már, hogy a petefészek-, emlő-, vastagbél- vagy méhtestrák 40 évesnél fiatalabb korban jelentkezett, már 25 éves kor felett, panaszmentes állapotban is indokolt a rendszeres szűrővizsgálat.

Nem árt leszögezni: a petefészekben előforduló tumorok többsége jóindulatú. A ciszták szerkezetükben és tulajdonságaikban hordoznak magukban daganatos jelleget, ám ezek nem tumorok.

 

A petefészekrák kezelésének alapja az operáció: eltávolítják a tumort, s azzal együtt rendszerint a méhet, a méhkürtöket és a petefészkeket is. Emellett szóba jöhet a kemoterápia és más onkológiai kezelés is.

 

(Cikkünk elkészítéséhez az ec.europa.eu/health és a rakgyogyitas.hu oldal írásaira támaszkodtunk.)