Varga Mihály: ma is a reformáció talaján állunk

A nemzetgazdasági miniszter vasárnap Budapesten mondta ezt, az Október a reformáció hónapja elnevezésű programsorozat keretében tartott reformációi gálaesten.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) rendezvényén Varga Mihály hangsúlyozta: az elmúlt években Magyarország szakított az önállóságát korlátozó politikával, és mert a hagyományaira, a hit értékeire és a magyarság erejére támaszkodni.



"Mára halkulóban vannak a külföldi kritikusaink, sőt, a legtöbben elismeréssel adóznak eredményeiknek" - fogalmazott a miniszter. Hozzátette: "hiszem, hogy a protestáns szellem, a keresztyén hit értékei adták azt az erős alapot, amelyre támaszkodva, amelyből merítve és ami által folyamatosan megújulva eredményesek lehettünk".

A protestantizmusnak ugyanakkor, ha közös hullámhosszon akar maradni a ma emberével, állandóan meg kell újulnia - mutatott rá Varga Mihály. "A reformáció tehát most is a jövőbe vezető úton szólít meg bennünket a hit megtartására, a munkára és magyarságunk megőrzésére."

A reformáció gazdasági életre gyakorolt hatásáról beszélve a miniszter kiemelte:  a reformáció a 16. században sokkal többet jelentett, mint az egyház megújulásáért indított mozgalom. Új kezdet volt az élet minden területén, a hitben, a politikában, az oktatásban és a gazdasági életben egyaránt.

Az első és legfontosabb szemléletbeli változás az volt, ahogyan a reformátorok a munkára tekintettek. Luther Márton szembehelyezkedett azzal a korabeli felfogással, miszerint csak a papi, az egyházi munka szent. Kálvin János pedig már nem csak azt hirdette, hogy minden munka egyaránt értékes Isten szemében, hanem kötelességként elő is írta a munkát az emberek számára. Hatalmas, a gazdasági fejlődést ösztönző fordulat volt a munka értékének, Istennek tetsző voltának felismerése - hangsúlyozta a miniszter.

Varga Mihály forradalmi jelentőségűnek nevezte a reformátorok kamattal, uzsorával és banki tevékenységgel kapcsolatos nézeteit. Ismertetése szerint Luther az uzsorakamatot teljes egészében elvetette, a mérsékelt kamatot azonban bizonyos esetekben már ő is elfogadhatónak tartotta.

Kálvin János ennél is fontosabb lépést tett azzal, hogy elméleti különbséget tett a fogyasztási és a produktív kölcsön között. Mivel a fogyasztási kölcsön a megélhetést segíti, nem járhat érte kamat. A produktív kölcsön esetén viszont, amelyet valamilyen vállalkozásra adnak, és amellyel az adósnak módjában áll nyereséghez jutni, jogos lehet a jutalmazás, a kamat.

A pénz produktivitásának felismerése és bizonyítása Kálvin egyik legnagyobb horderejű gazdaságelméleti újítása. Mivel pedig az akkori katolikus egyház pénzzel kapcsolatos gyakorlata eltért az elmélettől, Kálvin gazdaságetikája feloldotta az elmélet és a gyakorlat közötti több évszázados konfliktust is - mutatott rá a miniszter.

Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke köszöntőjében az Október a reformáció hónapja idei mottóját magyarázta, amely a 119. zsoltárból vett idézet: "Taníts engem az ismeretre és a helyes felismerésre."

"Legyen bátorságunk kimondani: egy keresztyén kultúrában a legfontosabb ismeret az élő, egyetlen Isten ismerete" - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy ez az ismeret nemcsak istenismeret, hanem Krisztus-ismeret, az evangélium, vagyis az örömhír ismerete és igeismeret is, hiszen mindezen ismeretek forrása a Szentírás.

Ugyanakkor - mutatott rá Steinbach József - a mondat második fele, a "helyes felismerése" mutatja meg, hogy miről szól igazából ez a zsoltárrészlet: "taníts úgy ismeretre, hogy az számomra felismerés legyen. Hogy megelevenedjék bennünk az ismeret, hogy felragyogjon nekünk Jézus".

A kettő közti különbség, hogy amíg Jézus csak ismeret, addig az ember a megismerő alany, és Jézus az ismeret tárgya. "De ha felragyog számunkra Jézus, megfordul ez a viszony, és Jézus lesz a cselekvő alany" - fogalmazott a MEÖT elnöke.
A gálaesten Pintér Károly, a Protestáns Újságírók Szövetségének titkára Rát Mátyás-díjjal tüntette ki Pósa Zoltánt. A József Attila-díjas író, költő, újságíró, kritikus, szerkesztő Kutas László kisplasztikáját vehette át.

A rendezvényen részt vettek a MEÖT tagegyházainak vezetői, képviselői, valamint Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos.

Magyarországon először 1939-ben rendezett protestáns napokat a református és az evangélikus egyház. A hagyományt 1993-ban újították fel, az eseménysorozatba azóta a MEÖT más tagegyházai is bekapcsolódtak.