Lezárult a világ egyik legnagyobb, az emberi genetika sokszínűségét feltáró kutatása, az 1000 genom projekt. Öt kontinens 26 népcsoportjának 2504 tagja járult hozzá DNS-mintájával. Az eredmény szerint a genetikai sokszínűség leginkább Afrika szubszaharai régiójára jellemző, ez is megerősítette tehát, hogy az emberiség bölcsője Afrikában lehetett.
A projekt 2008-ban azzal a céllal indult, hogy minél átfogóbb képet adjon a Föld népességének genetikai változatosságáról.
Vértessy Beáta, a BME szakembere az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, az emberi genom elég jelentős hosszúságú DNS-darab, 3,2 milliárd bázis, 23 kromoszómában van szétosztva, minden testi sejtünkben 2 x 23 teljes készlet van belőle. Hozzátette, a szekvencia megállapítása komoly kihívás volt, de le tudták szekvenálni a genomot, és meg tudták határozni, hogy a négy bázis milyen sorrendben követi egymást.
A Föld bármely, véletlenszerűen kiválasztott két emberének DNS-e 99,5 százalékban megegyezik, a maradék fél százalék feltérképezésére vállalkozott 168 kutatóintézet több száz kutatója. Az eredmény szerint a genetikai sokszínűség leginkább Afrika szubszaharai régiójára jellemző, ez is megerősítette tehát, hogy az emberiség bölcsője Afrikában lehetett.
Azt is kiderítették, hogy több mint 200 olyan gén van, amely egyesekben megtalálható, másokban nem, vagyis nélkülözhetőek, és nem ezek okozzák a betegségeket, ahogyan azt eddig hitték.
Vértessy Beáta kutatócsoportja az egyedfejlődés mentén próbálja meg feltérképezni, vajon mi is történik a DNS-ben. Rájöttek, hogy az egyes epigenetikai jelek a DNS megváltoztatása nélkül képesek információkat megjeleníteni, tehát betegségeket nem okoznak, csupán hajlamot.
Az idei év kémiai Nobel-díját a DNS-javító mechanizmusok feltárásáért adták át. A professzor asszony csapata ugyanezt kutatja, óriási lökést adva az ezekre épülő új rákkezelési módszereknek.
