Magyarországon is vannak olyanok, akik aranymosással foglalkoznak, hiszen a Duna és Maros mentén is lehet nemesfémet találni. Ebből megélni és meggazdagodni azonban nem lehet - ezt állítják maguk az érintettek. Míg a századelőn ez egyfajta hivatás volt, mára inkább csak hobbi maradt.
Az amerikai aranymosóknak külön online tv-csatornájuk is van. Az egyik részben az egyik tapasztalt aranymosó a folyó közepén ülve egy olyan, lépcsőzetesen kialakított dobozt mutatott, amelyet akár egy zubogónál is el lehet helyezni és megkönnyíti a hordalék átmosását. De vannak ennél kényelmesebb megoldások is.
(MTI-fotó: Varga György)
Egy másik módszer, hogy gyakorlatilag porszívózzák a folyó medrét. A kiszivattyúzott vizet és a puha hordalékot egy speciális tálcába engedik, amelyen fennakadnak az értékes szemek.
A "szakma fénykorában" átlagosan 150 grammot tudott leadni egy aranymosó, aki éjt nappallá téve dolgozott folyóparton. A nagy aranylázak idején, Alaszkában, Kaliforniában, Afrikában és Ausztráliában a törmelékből, homokból, kavicsból kerültek elő ezek a darabok.
Alaszkában az 1800-as évek végén volt aranyláz, 2011-ben újra fellendült, és Szlovákiában is kitört egy újkori aranyláz. Egymás után jelentek meg azok, akik nemesfém után kutatva az ország számos területén átlyuggatták a talajt.
Szerbiában is dolgoznak még aranymosók. A Kárpát-medence, a történelmi Magyarország egésze - Amerika felfedezéséig - az egyik legnagyobb aranytermelő volt, de a legnagyobb lelőhelyek jelenleg Dél-Afrika, Brazília és Oroszország - mondta el a Kossuth Rádió Közelről című műsorában Weiszburg Tamás, az ELTE ásványtani tanszékének tudományos főmunkatársa.
Az arany a legkorábban megismert fémek egyike, később a pénz alapját képezte, majd ékszerek készültek és készülnek ma is belőle. Az arany ásvány. Különlegessége, hogy a fém elemi formában jelenik meg, és ahogy a hegyek pusztulnak le, az aranyat körülvevő többi ásvány kémiailag elbomlik vagy felaprózódik, a hegyből pedig arany marad vissza.
Miután lepusztulnak a hegyek, a patak sodorja a törmeléket, így a nehéz aranyat is. Ahogy kiér a síkságra, a folyó a nagy sűrűségű aranyat kiveti magából, és az leül a fenékre. Az szabja tehát meg, hogy mennyi arany van az adott helyen, hogy milyen a víz folyása. Ha a vizet szabályozzák, hamarabb leteszi az aranyat.
Azokban a folyókban érdemes keresni aranyat, amelyek olyan hegyekből érkeznek, ahol eredetileg volt arany, ilyen például az Alpok. A Marosban és a Bánság folyóiban is lehet aranyat mosni.
hallgassa meg a Kossuth Rádió teljes összeállítását a témában!
Ma már korszerű eszközökkel kereshetünk aranyat
Weiszburg Tamás azt mondta, ma már fémdetekrorral keresik az aranyat. Sokfelé dúl napjainkban még az aranyláz, például Ausztráliában, Melbourne környékén, igaz, a turistáknak „be is kevernek”, de igazi aranyat is lehet mosni. A szakember úgy véli, több az esély akár nagyobb darab, többkilós aranyrög fellelésére, mint a lottónyereményre.
Kevés igazán hozzáértő van Magyarországon
A szakember a magyar aranymosókról azt mondta, nem sokan értenek hozzá, mégis több százan próbálkoznak vele Magyarországon.
Ma már az interneten rengeteg információ megtalálható az aranymosásról, a technológiai fogásokról, eszközökről is. A nagyon egyszerű eszközöket el lehet otthon is készíteni. Itthon a Magyar Nemzeti Bank váltja be az aranyat - ez az egyetlen legális út -, de itthon csupán hobbiszinten művelhető az aranymosás, megélni nemigen lehet belőle - tette hozzá Weiszburg Tamás.