Tíz csecsemőből egy koraszülött Magyarországon. Őket a perinatális intenzív centrumok - vagyis a koraszülött intenzív osztályok - látják el. De ki törődik az édesanyákkal? Ki magyarázza el az édesapának, mi miért történik? Megvalósul-e a láthatás joga, vagyis a családjával lehet-e a koraszülött baba?
Magyarországon minden tizedik baba koraszülött - az ő ellátásukat 21 erre rendszeresített intézmény, perinatális intenzív centrum végzi. Van köztük családbarát hely, és sajnos létezik sok olyan is, amelyben kevésbé jók a körülmények, és ahol a gyermek szülőhöz való jogát (vagyis a láthatás jogát) sem biztosítják. Holott erről még 1997-ben született törvény.
Egy nő tartja karjában gyermekét a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK) koraszülött intenzív centrumában (PIC). (MTI-fotó: Bruzák Noémi)
Magyarországon évente kb. 8000 kisbaba születik a betöltött 37. terhességi hét előtt. Régebben az élve születés alsó határa a betöltött 28. hét volt. 1995-ben ezt a 24. hétre szállították le. Ez azt jelenti, hogy az orvosoknak a 24. hét után világra jött csecsemők megmentéséért mindent meg kell tenni.
A koraszülöttséget a magyar törvények úgy határozzák meg, hogy a betöltött 24. terhességi héttől egészen a 37. hétig koraszülöttnek nevezzük a babákat. Az ezutáni időszakban születetteket korai terminusban született gyermekeknek nevezzük, és a 40. hetes babákat nevezzük érett gyerekeknek - mondta Nádor Csaba neonatológus főorvos, az MH EK (Honvédkórház) Perinatális Intenzív Centrumának vezetője és a Melletted a helyem Egyesület egyik alapítója a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.
Hallgassa meg a Kossuth Rádió teljes összeállítását a témában!
Az első arany óra
Napjainkban már egyre több koraszülött között van teljesen egészséges „túlélő”. Ám minél korábban születik valaki, annál inkább lehet arra számítani, hogy a babát elveszítjük vagy károsodott lesz – mondta a szakember.
„A koraszülés okai három harmadra oszthatók; egyharmad esetben fogalmunk sincs, miért lett koraszülött a gyerek, egyharmad esetben beazonosítható, hogy valamilyen életkörülmény miatt válik koraszülötté – például rossz anyagi körülmények között él valaki vagy sokat dohányzik -, és ha valaki későn vállalja az első gyermekét, akkor is bekövetkezhet koraszülés” – mondta pontosítva azért, hogy ez nem feltétlenül a szegények, az alkoholisták és a dohányosok betegsége. „A harmadik harmad valamilyenfajta betegséggel hozható összefüggésbe az anya esetében” – húzta alá.
Nádor Csaba szerint jó, ha a koraszülött baba olyan helyen születik, ahol ún. definitív ellátást kap. Ez azt jelenti, hogy az első „arany egy-két órában” gyakorlott kezek nyúlnak hozzá.
A főorvos azt is mondta, hogy tapasztalatai szerint az apák nagyon szeretnek jelen lenni, ráadásul eleinte - a szülés után - az anyukák kevesebbet tudnak együtt lenni a babákkal. Az apukák a trauma feldolgozásában sokat segítenek, plusz a bőrkontaktussal, kengurumódszerrel korán előnyöket szerezhetnek a gyerekekkel kapcsolatban, és ott válnak apává - tette hozzá.
(MTI-fotó: Ujvári Sándor)
A szakember felhívta a figyelmet, hogy a koraszülött gyerekeket nevelő családokban gyakoribbak a válások, de az a tapasztalatuk, hogy ha a családokat együtt "menedzselik", akkor az arány jóval alacsonyabb.
Melletted a helyem névvel civil egyesület jön létre Magyarországon, amely elsőként egyesíti hazánkban a koraszülöttek körül tevékenykedő szakorvosokat és nővéreket, továbbá a civileket és az érintett szülőket. Az egyesület céljai között szerepel a koraszülés megelőzése, a csecsemőhalálozás csökkentése, továbbá a koraszülöttek korai fejlesztésen alapuló gondozás szakmai támogatása, hogy az idő előtt érkező gyermekek a lehető legjobb ellátásban részesüljenek, a lehető legtöbb időt töltve szüleikkel, családtagjaikkal.
Ács Nándor szülész-nőgyógyász, a Semmelweis Egyetem II. Számú Szülészeti Klinikájának vezetője és tiszteletbeli bába a műsorban azt mondta: koraszülésnek átlagos kórházban nem is szabadna megtörténnie, csak „véletlen” vagy sürgős esetben, a koraszülések perinatális intenzív centrumokban történnek.
A szülés után az édesanya azonnal láthatja a gyermekét az osztályon, ám ha nagyon intenzív ellátást igényel a kisbaba, abban az esetben megkérhetik az osztály orvosai és nővérei, hogy várjon 1-2 órát – magyarázta a professzor.
Ha nem kap ellátást, meg is halhat a koraszülött csecsemő; ha nem megfelelő az ellátás (oxigénellátás, szívműködés, vesefunkció), akkor egész életére kiható károsodást szenvedhet – hívta fel a figyelmet a szülész-nőgyógyász.
Sokat változtak az elmúlt időszakban a koraszülöttosztályokon való szabályok: az apa és az anya lényegében mindig bemehet, az egyetlen nehézség, hogy a koraszülöttekkel általában sok az orvosi és nővéri ápolási teendő, ezért van egy osztályrend, amely szerint a kezelések alatt kell kimenni, azonban lényegében az egész nap folyamán bent lehetnek gyermekükkel a szülők – mondta el Ács Nándor.
„Magyarországon előremutató kezdeményezésként bevezettünk a klinikán egy olyan megoldást, hogy befekhet az anyuka a baba-mama szobába, ezzel segítve az összeszokást” – számolt be róla a professzor.
Trauma
Kifejtette: a koraszülött baba a családban nagy lelki ijedtséget, traumát jelenthet, mivel nagyon sérülékeny. Ez ugyan teljesen természetes, ám fontos, hogy a szakemberek biztosítsák a megfelelő felkészültséget és az információkat a szülőknek.
El kell mondani a szülőknek, hogy pontosan mi miért történik, és fontos a folyamatos lelki támogatás, hogy a pszichés sokkhelyzetet minél jobban átvészeljék a szülők – érvelt a szülész-nőgyógyász, aki arra is felhívta a figyelmet, mennyire fontos, hogy a szülők közel tudjanak lenni a babához, hogy hallja a hangjukat. Hozzáfűzte, hogy a bőrkontaktus, simogatás következményeként kimutathatóan jobbak a gyógyulási eredményeik.
„Az édesapának elsősorban az édesanyát kell támogatnia, de az is igaz, hogy az édesapa beszédének, érintésének óriási jelentősége van, hogy kialakuljon az apa-baba kontaktus. Ám a baba-mama kapcsolatnak mi soha nem fogunk a nyomába érni” – jelentette ki.
Ács Nándor azt mondta, a családbarát koraszülött-gondozás lényege, hogy a szülőket minél nagyobb mértékben bevonják a babák gondozásába. Fontos, hogy mindenről tájékoztatni kell őket, illetve a lehető legkorábban meglegyen a babával történő kontaktus - emelte ki a szülész-nógyógyász.