Ezt tudja a vézna kutyatej – Amerikában gyógyít a Tisza-parti felfedezés

Soha senki által nem izolált vegyületeket nyernek ki a Szegedi Tudományegyetem laborjában. Amerikában némelyiket már gyógyszerként is használják.

A Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének laborjában mindenki teszi a dolgát. Szegeden büszkék arra, hogy van olyan gyógyszer, amelynek a természetes alapanyagát a Tisza-parti város laborjában izolálták először.

Hohmann Judit, az egyetem gyógyszertudományi karának dékánja az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, a vézna kutyatej, egy ténylegesen vézna, alacsony termetű, lágyszárú növény, Magyarországon nagyon sok helyen megtalálható, ebből állították elő az ingenol-3-angelát diterpént, ami gyógyszerré vált.

A molekula Amerikában egy olyan új gyógyszer, gél alapanyaga lett, amely megállíthatja a napsugárzás okozta keratózist.

Az intézet munkatársai a gyógynövényekből készített új természetes vegyületeket keresik, hogy azokat később a gyógyszeripar is felhasználhassa. A szakember a folyamatról elmesélte, a szárított vagy friss növényt felaprítják, belehelyezik egy kivonóedénybe, aztán valamilyen oldószert öntve rá kivonatot készítenek, ezt a folyamatot nevezik extrakciónak.

Az extraktum összetett készítmény, több ezer vegyületet is tartalmazhat. A tisztítás során csak azok az anyagok maradhatnak meg, amelyeket a kutatók erre érdemesnek tartanak, és a kör egyre szűkül.

A műszeres analitikai laborban egy különlegesen érzékeny detektorral vörösbormintákat elemeznek, a készülékkel Csorba Attila tanársegéd szerint néhány 10 ezer molekulát is tudnak észlelni és mennyiségileg megmérni. Ha bármiféle különbség van a mintákban, ki tudják vele mutatni. A borban lévő összetevők és jótékony hatása között keresik az összefüggéseket.

Nemcsak a bor-, hanem a gyógynövény-vegyületek izolálása is sok munkával jár, de a hallgatók tudják, hogy a laborban kitartásra, türelemre, kíváncsiságra, sőt szerencsére is szükségük lesz munkájuk során.