Komoly bírálatokat váltott ki tavaly év végén egy miniszteri rendelet módosítása, mely szigorú kritériumok közé szorította a két tanítási nyelvű középiskolák működését. Az elmúlt egy évben számos próbálkozás történt a szakma képviselői részéről, hogy meggyőzzék az oktatási kormányzatot a változtatások szükségességéről. Rövid időn belül pont kerülhet az ügy végére.
Már 2013-ban megjelent, ám a nyilvánosság ingerküszöbét jóval később érte el Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének rendelete, amely több helyen módosította az iskolák működéséről szóló jogszabályt. E szerint 2017 őszétől két tanítási nyelvű képzés már csak olyan középiskolákban folytatható, amelyek három egymást követő évben teljesítik a rendeletben lévő feltételeket.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Egyrészt a tizedik osztályosok legalább 50 százalékának el kell érnie a B2-es szintű tudást, másrészt a beiratkozott diákok legalább 80 százalékának el kell jutnia az érettségi vizsgáig, harmadrészt pedig az érettségizők 90 százalékának rendelkeznie kell a B2-es szintnek megfelelő államilag elismert nyelvvizsgával, vagy ezzel egyenértékű, vagyis emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel. Amennyiben ezen feltételek nem teljesülnek, az intézmény nem indíthat új két tannyelvű osztályt.
A lépéssel a jogalkotó célja a minőségi oktatás biztosítása volt, a szakma azonban ezt másként látja. Bár az érdekvédő szervezetek a rendelet megjelenése óta számos esetben hallatták hangjukat és jogszabályi szövegmódosítást is kidolgoztak, az elmúlt közel egy évben nem közeledtek egymáshoz az álláspontok. A szakma pedig minden olyan változtatást üdvözöl, amely tovább emeli az egyébként is igen magas szintű két tanítási nyelvű oktatás színvonalát, ám a 20/2012-es Emmi rendelet többszöri módosításának sincs semmi köze ehhez, inkább az ilyen intézmények visszaszorítási kísérleteként értelmezhető, ami érthetetlen - magyarázta a hirado.hu-nak Horváth Gábor, a Kétnyelvű Iskoláért Egyesület elnöke.
Visszaeshet a minőségA többnyire ötéves két tannyelvű oktatás első esztendeje ugyanis előkészítő évnek tekinthető, ami után lemorzsolódik a hallgatók egy része, 34 főből általában négyen, öten. A jelenlegi szabályok értelmében ugyanakkor ők is beletartoznak abba a kritériumként elvárt 80 százalékba, akinek el kell jutnia az érettségiig. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint ennek hatására az iskolák visszafoghatják a nyelvi követelményeket és a haladási tempót, hogy minél kevesebb diák essen ki a rendszerből. Ez nemhogy emeli, hanem éppen csökkenti a minőséget - vélte.
Manapság ráadásul teljesen életszerű, hogy 4-5 év alatt néhány család úgy gondolja, külföldön próbál szerencsét, és új iskolába íratja gyermekét. Az intézményeknek viszont erre végképp nincs ráhatásuk, a szankciókat mégis viselniük kell, ami egyáltalán nem fair. Jobb lenne, ha az első évet követően kezdenék számolni a 80 százalékot - állapította meg Horváth Gábor. A szakmai egyesület nem tartja méltányosnak azt sem, hogy a rendelet eredeti szövegétől eltérően a vizsgált hároméves periódusban külön-külön számítják az éveket, nem pedig azok átlagát veszik figyelembe az elbíráláskor. Előfordulhat ugyanis egy-egy gyengébb évfolyam, ám azt a másik kettő még felhúzhatná a megfelelő szintre.
Sok még a kérdőjelA jelenlegi jogszabályi környezetben nem teljesen egyértelmű, mikor veszíti el egy intézmény az új évfolyam indításának jogát. 2017-ben zárul ugyanis az első hároméves periódus, de addigra már lezajlik a következő tanév felvételije. Mi történik a diákokkal, ha 2017 őszétől a feltételek nem teljesülése miatt nem indíthat új osztályt egy iskola? Továbbá a rendelet azt sem tisztázza, hogy visszakerülhet-e egy középiskola az évfolyamindítók közé, hiszen ha kikerül onnan, akkor is marad még három, négy évfolyam a négy-, vagy ötosztályos intézményben, melyek hároméves teljesítménye tovább mérhető. Ha ezek megfelelnek a kritériumoknak, úgy méltányos, hogy az iskola újra indíthat osztályt - mutatott rá a Kétnyelvű Iskoláért Egyesület elnöke.
Az általunk megkérdezett iskolaigazgatók megosztottak voltak a szigorításokat illetően. A statisztikák szerinti legnívósabb intézmények vezetői nem aggódtak amiatt, hogy ne tudnának megfelelni a feltételeknek, más iskolák azonban nem voltak ennyire magabiztosak, elsősorban a 80 százalékos érettségiző-arány teljesítése okán. Horváth Gábor szerint, amennyiben nem történik korrekció a kormány részéről, akkor "nagyon sok intézmény lehúzhatja a rolót", ami negatívan hatna az amúgy sem túl erős hazai idegennyelv-tudásra, hisz a diákok a gimnáziumokban egy, vagy akár két felső fokú nyelvvizsgával abszolválják a kétnyelvű középiskolát.
A hirado.hu információ szerint az oktatási kormányzat is tisztában van a változtatások szükségességével, és lépést tervez az ügyben. Úgy tudjuk, novemberben születhet döntés a kérdést illetően.
