"Nem gazdagnak kell látszani, gazdagnak kell lenni" - interjú Csiszár Jenővel

Extravagáns, megosztó személyiség, mindenki Apukája - ő Csiszár Jenő. Évtizedekig a mikrofon mögött ült vagy a képernyőn szerepelt a legkülönfélébb műsorokban. Az utóbbi években szinte csak a háttérben dolgozik a médiában. Öt évig a ClassFm társ-programigazgatója volt, mostanában pedig a Duna Média Szolgáltató Zrt. szórakoztató osztályának főszerkesztője. A Magyarország, szeretlek! című műsor egyik csapatkapitánya, és A Dal zsűritagja. Ahogy mondja, már nem nagyon vonzza a képernyő, nem ez a prioritás, a háttérmunka érdekli, de az nagyon.

Üvölt a zene, amikor belépek az irodájába. Szól a Petőfi. Az íróasztalánál a monitor előtt ülve dolgozik, miközben a tévében tenisz megy. A sport és a rádió a szerelmese, sőt! A rádió még ennél is több, nemcsak a szerelme, hanem az élete.

- A Duna Médiaszolgáltató szórakoztató főszerkesztője vagy, mit jelent ez?
- Feladatunk a tévé és rádióműsorok rendelése, gondozása, továbbá új fejlesztéseket és műsorötleteket készítünk elő. A következő évek tartalmi fejlesztésére teszünk és dolgozunk ki javaslatokat. A munkát néhány hónapja kezdtük a csapatommal.

- Hangsúlyozod, hogy a csapatoddal végzed a munkát. Valóban csapatjátékos vagy?
- Abszolút! Csapat nélkül nem működik semmi. Eddig is, és most is csapatban dolgozom. Én vagyok ugyan a főszerkesztő, de a munkatársaimmal nem főnök-beosztott viszonyban vagyunk, hanem teljes partnerségben.

- Magyarország, szeretlek! Az ötödik évadot kezditek, minek köszönhető a műsor sikere?
- A műsor holland licenc alapján készül, és már az ötödik évadot kezdjük szeptember 20-án, vasárnap este a Dunán. Gabi, Vajk és én beleadunk apait-anyait, minden érzelmünket és szakmai tudásunkat. Folyamatosan azon gondolkodunk, mitől lehetne még jobb. Végtelen alázattal és profizmussal kezeli a helyzetet Gabi és Vajk is. Megtörtént az is, hogy a mi ötletünk alapján a licenctulajdonos is megváltoztatta a műsort. Számunkra a Magyarország, szeretlek! nem munka, önfeledten élvezzük, és azt hiszem, ezt a nézők is látják.

(Fotó: MTVA)

(Fotó: MTVA)



- Különleges a kapcsolatod Jakupcsek Gabival…
- Igen, mi a magánéletben is nagyon-nagyon jóban vagyunk már évtizedek óta. Az a fajta kémia, ami kettőnk között működik, szinte mindent megenged magunknak egymással szemben. Ez szerintem pluszt ad a műsornak. Ennyit jelenthet egy tv-műsornak, ha két ember a képernyőn kívül is szereti egymást.

- A ruhák, amelyeket a képernyőn viselsz, mennyiben a stylist és mennyiben a te döntésedet adják vissza?
- Van stylist, akivel már a kezdetek óta együtt dolgozom, Martinetz Andi. Ő javasol, de a döntés az enyém. Nagyon markáns véleményem van, és az elképzeléseimet szeretem megvalósítani az öltözködésemben is.

- Makacs ember vagy Jenő…
- Nem makacs, jó ízlésű ember vagyok.

- Te tényleg Fertőszéplakon, hatévesen, a paplan alatt hallgattad a luxembourgi rádiót, és akkor döntötted el, hogy híres rádiós leszel?
- Így van. A paplan alatt erről álmodtam egy kis faluban. Úgy ábrándoztam erről, hogy dadogó gyerek voltam, a kedvenc autómat, a Jaguart nem tudtam rendesen kimondani. Nagy meló volt, hogy megtanuljak folyékonyan beszélni. Később, mikor az Apukám világát vezettem, emlékszem, felhívott egy kislány mondván, ne ordítsak, mert a paplan alatt engem hallgat, és nem szeretné, ha meghallanák a szülei. Akkor azt kiabáltam, hogy "MEGVAN!!!" Majd kikapcsoltam a mikrofont és elkezdtem sírni.

- Sírtál?
- Igen… persze. Gondold el, amikor egy gyerek eltervezi az életét, eltervezi, hogy mi lesz, ha nagy lesz… és amikor tudatosul benned, hogy a gyerekkori álom megvalósult.
Névjegy: Csiszár Jenő 1959. szeptember 5-én, Fertőszéplakon született. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán, kommunikáció szakon végezte. Az első kereskedelmi tévé, az A3 műsorvezetője, az első magyar zenetévé,a Top Tv műsorvezetője-szerkesztője. Éveken át vezette az Apukám világa című, fiatalokkal foglalkozó, betelefonálós rádióműsort. Az Év hangja című első tehetségkutató műsor műsorvezetője a TV2-n. Az első saját fejlesztésű élő interaktív talkshow, a csiszar.hu producere, műsorvezetője. Többek között műsorvezetője volt még a Heti Hetesnek, az Activitynek, a Mokkának és a Balatoni nyárnak is. Dolgozott a Digisportnál és a Class FM-nél is. Már ötödik éve a Magyarország, szeretlek! vetélkedő egyik csapatkapitánya. 2012-től A Dal című műsor egyik zsűritagja. 2015 júniusától a Duna Médiaszolgáltató szórakoztató főszerkesztője. Felesége Újvári Eszter kosárlabdázó. Két gyermekük van, Dániel Miklós és Márton Jenő.

- Az Apukám világa hozta meg az ismertséget. Hogyan tudtad feldolgozni a hirtelen jött sikert?

- Nem tudtam, de nem is akartam feldolgozni. Ott tobzódtak a csajok, emberek fotózkodtak velem, mindenhol megkülömböztetett figyelmet kaptam. Van egy fázis, amikor hagyod magad, hiszen ezt akartam, és élveztem. De, visszagondolva, nagyon nagy szerencsém volt, hogy akkor már 30 körül voltam. Ha ez az időszak korábban jön, akkor simán benne van a pakliban, hogy már nem élnék…

- Volt idő, amikor teljesen ki akartál szállni a médiából, aztán újra visszajöttél…
- Egyszer megpróbáltam kilépni, de visszahúzott. Bele kellett törődnöm, én itt érzem magam rendben, még akkor is, ha nem minden a kedvem szerint történik. A médiában dolgozni számomra nem munka, például kötetlen munkaidőm van, mégis bejárok mindennap az irodába.

- Cseppet sem hiányzik a mikrofon, a képernyő?
- Körülbelül 10 éve már nemigen mozgat meg a szereplés. Tudod, szinte az egész médiás életem erről szólt, nem panaszkodom, mert ezt szerettem volna. Extrovertált pali vagyok, még most is, de mára már megváltoztak az arányok. Most a háttérmunkában érzem azt, amit az elmúlt 25 évben a képernyőn és a mikrofonok előtt. Egész életemben afféle cirkuszi attrakció, majom voltam, de mindig is arra készültem, titkon, hogy egyszer idomár lehessek. Nagyon sokat tanultam, képeztem magam itthon és külföldön is, hogy a legtöbbet tudjak meg a szakmámról.

- Mikor raktad helyre magad?
- Harmincéves koromban hónapokig tolószékbe kényszerültem. Lovasbaleset, gerinctörés. Sok időm volt arra hogy elkezdjem újraépíteni magam. Azt hiszem, azóta is abból élek. Akkor sikerült helyre tennem magam, kialakítani az igazi értékrendem. Nagy kihívás volt. Nagyon fontos, hogy az embernek tisztában kell lennie az értékeivel, de a korlátaival is, utána már rém egyszerű minden.

- Érzékeny ember vagy?
- Nagyon. Nyitottnak tűnök, de a nagy nyitottság mögött zárkózottság húzódik. Nehezen engedek magamhoz igazán közel az embereket.

- Ha nem jön össze a rádió, ha nincs az Apukám világa, mit csinálna ma Csiszár Jenő?
- Vagy dj, vagy zenész vagyok, és „sex and drugs and rock and roll”, és élek, amíg élek. A másik lehetőség, ami benne volt a pakliban, hogy harmadszor is megpróbálom a jogi egyetemet, ahová többször felvételiztem.

- A sport szerelmeseként te magad milyen sportot űzöl?
- A sportban mindenevő vagyok. Korábban kosaraztam, jégkorongoztam, teniszeztem, vitorláztam és lovagoltam, most már csak teniszezem és vitorlázom. És persze a gerinctörésem miatt fontos a napi, szinten tartó kondicionáló torna is.

(Fotó: MTVA)

(Fotó: MTVA)



- 18 éve alkottok egy párt Újvári Eszterrel, 8 évesek az ikrek. A magánéletedről ezen kívül nem sokat tudni. Nem szívesen beszélsz róla…
- Igen, így van. Minek roadshow-zni a bulvárban! Nem gazdagnak kell látszani, hanem gazdagnak kell lenni. Boldogan élünk, imádjuk az életet, és nagyon szeretjük egymást. Marci és Dani, mint általában a gyerekek, nagyon rosszak, az ikergyerekek nem egy wellnessprogram. A fiaimnak megpróbálunk minden szerintünk fontosat megadni, ami a vízparti és a városi dzsungelélethez szükséges. (Szigliget és Budapest között ingázik a család – a szerk.) Nem ijednek meg a vidéki élettől, de tájékozódnak a nagyvárosban is. Egészséges, nyitott, befogadó embereket próbálunk nevelni belőlük, és megmutatni nekik azt, hogy jó élni, mert isteni az élet. Boldogan élünk, amíg meg nem halunk…

- Mire vágysz még, mit szeretnél elérni, megélni?
- Szerencsés vagyok, mert egész életemben azt csinálhattam, amit elterveztem. Most már semmi mást nem szeretnék, csak azt, hogy a fiaim egészségesek és boldogok legyenek, és sok időt együtt lehessünk még. Ennyi, semmi más nem kell.