Elindult a menzareform: mire számíthatnak a jövőben a gyerekek, mi kerül a tányérjukra ezentúl?
Zellerkrémleves, sajtos halfilé afrikai harcsából és házilag készült téli vitaminsaláta – ez volt a menü az egyik általános iskolában szeptember 1-jén, a közétkeztetési rendelet kötelező alkalmazásának első napján. De persze mindennap más kerül terítékre – mondja Csáki Béláné, a Gyulakonyha vezetője, aki rögtön hozzáteszi, hogy a sütők légkeveréses gőzpároló-berendezések, lehet bennük párolni, ami megfelel az előírásoknak.
Az új konyhatechnológiai eljárások bevezetésére és megvalósítására több mint 3 éves átmeneti időszakot biztosítottak, a határidő szeptember 1-jén járt le, az egészségügyi hatóság ősszel fokozatosan kezdi meg az ellenőrzéseket.
(MTI-fotó: Balogh Zoltán)
Mi változik?
Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint több tekintetben is javult eddig az iskolai közétkeztetés minősége az elmúlt években. Megjelentek például a teljes kiőrlésű pékáruk, új nyersanyagokat is használnak a főzés során és többször kerül friss zöldség, gyümölcs az asztalra – áll a beszámolóban. Egy korábbi, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által 2014-ben közzé tett felmérés azonban azt is megállapította, hogy tejből és tejtermékből a szükségesnél kevesebbet kaptak a gyerekek, az ételek sótartalma pedig jelentősen meghaladta az ajánlott értéket – rögzíti a kimutatás.
A rendelet kötelező alkalmazásával együtt az ellenőrzések, mintavételezések is megkezdődnek az ősszel. A tisztiorvosok, közegészségügyi felügyelők célja elsősorban nem a büntetés lesz, hanem az, hogy segítsék a konyhákat az előírások gyakorlati megvalósításában. Ha visszatérő szabálytalansággal találkoznak, megteszik a szükséges intézkedéseket – rögzíti az ÁNTSZ.
A rendelet igen sok szempontot meghatároz a jövő menzájának menüjére vonatkozóan. Csak néhány példa: állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek tartalmaznia kell, egész napos étkeztetés esetén pedig egy főre biztosítani kell legalább négy adag zöldséget vagy gyümölcsöt és három adag gabonaalapú élelmiszert, melyből legalább egy adag okvetlenül teljes kiőrlésű.
Az egész napos étkeztetés, a bölcsődei étkeztetés és a napi háromszori étkezés szolgáltatása esetén tej, illetve tejtermék napi gyakoriságú adása szükséges.
A kellő folyadék biztosítására étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz adható, napi háromszori étkezés szolgáltatása esetén pedig egy főre 3 deciliter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék szükséges.
Mi lesz a sóval?
A Kossuth Rádió Napközben című műsorában elhangzott, hogy az óvodás gyermekeknek adható sómennyiség fejenként 2 gramm, és bár ki lehet helyezni sótartót az asztalra, de fel kell hívni a figyelmet, hogy a túlzott só- és cukorfogyasztás szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz és cukorbetegséghez vezet. A figyelmeztetést jól látható helyen ki kell függeszteni.
Boros Attila, a Junior Vendéglátó Zrt. cégvezetője úgy észlelte, a só mértéke radikálisan csökkent. A bölcsődében négyszeri étkezés során másfél gramm adható maximum, óvodában háromszor 2 gramm, az iskolánál 2020-ig 3,5 grammra kell csökkenteni a mennyiséget, jelenleg pedig 6 és fél gramm a maximum. Tavaly átlagosan ezeknek a mennyiségeknek több mint két és félszerese került bele az ételekbe – vetette össze Boros Attila.
Hallgasson bele a Kossuth Rádió összeállításába!
(MTI-fotó: Balázs Attila)
Az étkezdék felkészültek
„Új élelmezési programot kellett beállítani, ami minden kötelező információt kiszámol és feltüntet az étlapon. Kiképeztettem egy diétás szakácsot az ételallergiások ellátásához, megbeszélést kezdeményeztem az ellátott intézmények vezetőivel, alkalmazottjaival, hogy segítsenek a szülőkkel kapcsolatot tartani és támogassanak a rendelet szabályainak elfogadásában" – mondta el a hirado.hu-nak Tóthné Balla Mária, a Laki-Konyha Kft. ügyvezetője arra a kérdésre, hogy hogyan tudtak felkészülni a változásokra. Hozzátette, hogy a kft. már 2012 januárjától tudatosan és apró lépésekkel elkezdte bevezetni a főbb irányelveket (több zöldség, gyümölcs, tejtermék – kevesebb zsír, cukor és só), ennek köszönhetően náluk már jelentősebb változással nem jár a mai kezdés.
„A folyamat során kitapasztaltuk, hogy melyek azok az ételféleségek, amelyek nem népszerűek, azokat kivettük és más összetételben hasonló ételféleségre cseréltük. Lakiteleken az iskolás korcsoport kétféle menü közül választhat, így nagyobb esély van rá, hogy valamelyik az ízlésének megfelelő” – magyarázta a konyha vezetője, és elárulta: szeptember elsején például burgonyaleves volt, majd a gyerekek választhattak a sertésrizottó meg a rakott brokkoli közül, desszertnek pedig szőlőt kaptak.
Menzaprogram
Na de mit szólnak ehhez a gyerekek?
Becseyné Lock Gabriella vezető óvónő azt mondta, a gyerekek nagyon szeretik a barna kenyeret, a magvas kenyereket, a főtt ételek közül a halat elfogadták, a kölest is kedvelik.
A kalács, briós, kakaós csiga is - sok gyermek bánatára - jóval ritkább lesz a menzán, nemkülönben a klasszikus kedvenc, a piskótakocka csokiöntettel: 10 napból átlagában csak négyszer lehet ilyen édességet adni. Felvágottak esetében a szalámik jelentős köre kikerül a választékból, mivel csak 23 százalék alatti zsírtartalmú felvágott adható a menzán – részletezte Boros Attila.
Dr. Zoltai Anna, a Nébih vendéglátás- és étkeztetésFelügyeleti osztályának osztályvezetője elmondta: immár ötödszörre hirdették meg a közétkeztetési szakácsversenyt, melynek célja, hogy új ötleteket, szakmai támogatást adjanak azoknak, akik elkötelezettek a változtatás iránt. Az idei verseny témája: tradicionális ételek a modern közétkeztetésben.
Látnak még kivetnivalót szakemberek
Gál-Pál Zoltán, a Vimosz (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége) elnöke elmondta: tavasszal készítettek egy saját felmérést, amely visszaigazolta a fenntartásaikat, miszerint a rendelet bizonyos határértékei túl gyorsan próbálják elérni az ideális állapotot. Volt ugyan fél év próbaidőszak, de Gál-Pál Zoltán szerint egyelőre hiányzik a megfelelő kommunikáció. Hozzátette: túlkínálat lehet a tejkérdésben is, ennyi tejet ugyanis a gyerekek nem hajlandóak meginni – szögezte le Gál-Pál Zoltán.
Kiemelte, hogy Magyarországon a legmagasabb az áfa az Európai Unióban, a közétkeztetés áfája a legmagasabb kulcsba esik, az unióban pedig mindenhol kedvezményes kulcsú az áfa. Az unióban éppen ezért nagy érdeklődéssel figyelik, mi lesz az eredmény - jegyezte meg. Azt is elmondta, hogy sok családnál anyagi kérdés, mi kerül az asztalra, és van olyan gyerek, aki hétfő reggel üres gyomorral érkezik az iskolába, vagyis a rendelet mellett vannak még megoldandó problémák Gál-Pál Zoltán szerint.
Tóthné Balla Mária is úgy látja, a rendelet lényegét „túlkommunikálták, és rosszul”. „A rendelet gyenge pontjának tartom továbbá a sókérdést is - nem is oldunk meg vele semmit, ugyanis máshogyan, máshol beviszik. Vannak korcsoportok - a bölcsődések -, ahol ez például betarthatatlan. Reményeim szerint erre a hibára rájönnek és módosításra kerül. A többi pontja tartható, bár sok benne az adminisztráció” – mondta Tóthné Balla Mária.