Azt hisszük, jó – holott valójában nem az az áruházakban kapható fő hungarikum, az őrölt fűszerpaprika nagy része – erre figyelmeztetnek a Magyar Gasztronómiai Egyesület idei nagy paprikatesztjének eredményei. A gyenge minőségű pirospaprika dömpingjének okait lehet, hogy nem csak a gyártóknál érdemes keresni.
Aki akar, talál magának jó őrölt fűszerpaprikát, kérdés, hogy hol, mert a kiskereskedelemben kapható termékek többsége csapnivaló – erről beszélt a hirado.hu-nak Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítója.
Készülődés a Szegedi Paprikafesztiválra. (MTI-fotó: Rosta Tibor)
Gyalázatos minőségA társaság
idei paprikatesztjének mezőnye valamivel erősebb volt, mint a három évvel ezelőtti, de látványos javulást nem észleltek. Az egyesület közlése szerint annyi pozitívum elmondható, hogy a minták között kevesebb volt a fogyasztásra alkalmatlan, hibás tétel. Most is sok olyan akadt azonban, amely díszcsomagolásban, nemzetiszín szalaggal, tanúsítványnak látszó plecsnikkel feszített az üzletek polcain, miközben gyalázatosan gyenge minőségű, rossz ízű volt.
Gyümölcsös, friss, élénkA 19 vizsgált tételből a kóstolók hatot találtak kiváló minőségűnek, négyet pedig még elfogadhatónak. A nyertes a Rubin Szegedi Fűszerpaprika-feldolgozó csúcsterméke lett. Az egyesület szerint ez a pirospaprika élénk savaival, gyümölcsösségével, frissességével kimagaslott a mezőnyből.
9 tételnek azonban alig volt élvezeti értéke, sőt hibás tételek is akadtak köztük. Egy minta még az alsó fertályból is kilógott, lefelé, ez kapta a legkevesebb pontot pedig az egyik nagy nemzetközi márka terméke. Az egyesület szerint az sem túl megnyugtató, hogy a legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi egységekben, élelmiszer-áruházakban, hipermarketekben, áruházláncokban legnagyobb mennyiségben kapható fűszerpaprikák szinte mind kínosan gyenge minőségűnek bizonyultak.
Az egyesület szerint a győztes cég is folyamatosan bűnbe esikA tesztelt paprikák kiválasztásában szerepet játszottak az informális csatornákon kapott címek, de ügyeltek rá, hogy olyanokat teszteljenek, amelyek a kiskereskedelemben többé-kevésbé elérhetőek. Ezenkívül széles körben is kapható, a kiskereskedelmi forgalom túlnyomó részét alkotó termékeket is vizsgáltak. Molnár B. Tamás szerint, ha csak a nagyáruházak kínálatát teszik próbára, akkor a gyenge minőség ellenfeleiként a pirospaprikát tartó polcokat teljesen lesöpörhették volna.
Sőt, az étteremkritikusként is ismert egyesületalapító szerint a győztes terméket előállító közepes méretűnek tekinthető cég is vétkezik, hiszen nagyrészt nem a bemutatott mintáéhoz hasonló minőséget produkál. Nagy tételben sok gyenge, középszerű pirospaprikát ad el, és ez még inkább igaz a piac kétharmadát uraló cégcsoportra, amelynek a legismertebb hazai előállítók a tagjai – tette hozzá.
Vörös és acélMolnár B. Tamás szerint a rossz minőség oka, hogy az ágazatot továbbra is a minőségre igénytelen nagyüzemi termelés jellemzi, nem megfelelően szárított és feldolgozott, gyenge minőségű alapanyagból. Az is általános, hogy a hazait keverik a Dél-Amerikából, Kínából vagy több más országból behozott, ámde (vagy szintén) gyenge minőségű fűszerpaprikával. A szakértő hangsúlyozta, a borhoz vagy éppen a pálinkához hasonlóan jó fűszert is csak érett, hibátlan termésből lehet előállítani.
Pirospaprika szedése Vasmegyer határában (MTI Fotó: H. Szabó Sándor)
A paprikánál oda kell figyelni a szárításra – nem szabad siettetni – és a tárolásra is, hogy lehetőleg minél kevesebbet veszítsen színéből, aromáiból. Ezenkívül meghatározó az őrlés finomsága, a szemcseméret is. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy félérett, más gyenge paprikákkal, esetleg rozsdás csavarral kevert alapanyagot dolgoznak fel hevenyészve, és abból valami jó születik. Az oxidálódott kötőelem Molnár B. Tamás szerint egy nagyüzemben került a vörös színű hungarikum élelmiszerbe.
A Kádár-korszak tömegtermelői iskolájának védjegyeit korunk embere számára is megőrző nagy cégek pont ezeket nem tudják hozni. Pedig nem csak legenda, hogy a magyarországi, illetve a vajdasági, bánáti klímán kiváló fűszerpaprikák termeszthetőek: mivel viszonylag kiegyensúlyozott az időjárás, nem égnek ki a paprika savai, és gyümölcsös, aromás, olajos alapanyag állítható elő.
Ha jót akarA szakértő szerint vannak termelők, akik a legjobbat hozzák ki a magyar paprikából, de ők viszonylag kis mennyiségeket készítenek, és jellemzően ismerősök ajánlásával lehet eljutni hozzájuk. Ha valakinek nincs ilyen személyes paprikaszállítója, akkor az itt-ott megtalálható kistermelői boltokat érdemes keresnie, ahol jó eséllyel szintén talál jó fűszert – hívta fel a figyelmet.
Érdemes számolniA helyzet változásához nemcsak a cégek, hanem a fogyasztók viszonyulásának is változnia kellene. A magyar vásárlóknak, pirospaprika-evőknek is meg kellene szabadulniuk a fájdalmas igénytelenségtől – véli a gasztroegyesület képviselője.
Molnár B. Tamás kalkulációja szerint egy magyar család a pirospaprikával készült többszemélyes ebéden alkalmanként 150-200 forintot spórolhat azzal, ha a gyengébb minőségű, és ezért általában olcsóbb paprikát választja. Ezért még az árérzékeny magyar fogyasztónak is érdemes elgondolkodnia azon, hogy érdemes-e egy adagon harminc-negyven forintot spórolnia, ha ezért a csekély összegért cserébe sokkal jobb minőségű ételt ehet – tette hozzá.
Az étteremlátogatóknak, akik paprikás ételt rendelnek, vagy szerencséjük lesz vagy nem, de inkább az utóbbi esélyes. Molnár B. Tamás szerint ugyanis csak nagyon kevés vendéglátóhely rendel a valóban jó pirospaprikákból, a többség - köztük jelentős, a turisták körében népszerű hely – igénytelen a hungarikumok hungarikumának minőségére.