A Nyugat-balkáni konferencia fő témája a menekültkérdés

Németország segítséget ígér a válság kezeléséhez.

Frank-Walter Steinmeier az osztrák fővárosban zajló egynapos Nyugat-Balkán-konferencián elmondott beszédében kiemelte: Németország tudja, hogy a térségén átvonuló menekültek nagy száma súlyos teher a közigazgatási rendszerre, a közlekedési hálózatra és a helyi közösségekre.

Werner Faymann osztrák kancellár (b) üdvözli Angela Merkel német kancellárt a nyugat-balkáni térségről szóló csúcstalálkozó előtt Bécsben 2015. augusztus 27-én. (MTI/EPA/Georg Hochmuth)


 

"Nem hagyjuk magukra önöket ebben a nehéz helyzetben" - hangoztatta a német diplomácia vezetője beszédének a tárca honlapján közzétett szövege szerint.

Bejelentette, hogy Németország egymillió euró azonnali pénzügyi támogatást nyújt a térség országainak, ebből 600 ezer eurót Szerbiának és Macedóniának.

A pénzből élelmiszert és tisztasági csomagokat vásárolnak a menekülteknek és javítják egészségügyi ellátásuk körülményeit.

Werner Faymann hangsúlyozta: "közös kötelességünk, hogy tegyünk azok ellen, akik hasznot húznak mások szenvedéséből". A kancellár hozzátette: egyedül nem lehet megoldani ezt a problémát. Faymann igazságos menekültelosztást, uniós kvótát és az uniós határok védelmét szorgalmazta. A kancellár arról is beszélt, hogy elő kívánják mozdítani az ifjúsági mobilitást a balkáni régió és az uniós államok között.

Az osztrák fővárosban csütörtökön Nyugat-Balkán konferenciát tartanak, amelyen a térség országainak kormányképviselői mellett Angela Merkel német kancellár, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és osztrák állami vezetők is részt vesznek. A tanácskozáson a menekültkérdésről, a szélsőségesek elleni küzdelemről és a nyugat-balkáni államok uniós integrációjáról esik szó.



A konferencián elfogadtak egy hatszázmillió eurós csomagot, amellyel a tervek szerint energetikai, közúti és vasúti fejlesztéseket valósítanak meg a balkáni államokban. Ebből az összegből összesen tíz projektet támogatnak, köztük a szerbiai Nis városától Koszovó fővárosán, Pristinán át egészen az albániai Durresig haladó autópálya építését, valamint a Belgrád és Szarajevó közötti vasútvonal felújítását. A hatszázmillió eurós összeg kétszázmillió euró uniós és négyszáz millió euró egyéb intézményi támogatásból áll össze.

Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár hangsúlyozta, a mostani konferencia megmutatta, hogy nemcsak szándéknyilatkozatokról van szó, hanem konkrét projektekről is döntenek. A következő 15 évben kétszázezer új munkahelyet is teremtenek, és további huszonnégy, a következő években megvalósuló, összesen mintegy 7,7 milliárd euró értékű projektet határoztak meg. Az alkancellár továbbá bejelentette, hogy duális képzéseket indítanak a nyugat-balkáni államokkal, szavai szerint ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a menekültáradatot mérsékeljék.

A konferencia résztvevői egyperces néma csenddel emlékeztek meg azokról a menekültekről, akik meghaltak az osztrák A4-es autópályán sorsára hagyott, csütörtökön megtalált teherautóban.

Osztrák külügyminiszter: az egyéni megoldások nem működnek, európai válaszra van szükség

Ha az Európai Unió nem lesz képes gyorsan közös megoldást találni a kontinenst érintő menekültválság kezelésére, akkor egyre több ország fogja Magyarországhoz és Dániához hasonlóan megpróbálni maga megoldani a problémát, ez viszont nem fog sikerülni - jelentette ki csütörtökön az osztrák külügyminiszter a Bécsben zajló egynapos Nyugat-Balkán konferencián.

Sebastian Kurz szerint az egyoldalú lépések "nem fognak működni, és mindenekelőtt még veszélyeztetik is a nyitott határok európai elvét". "Biztosan központi feladat lesz a külső határaink hatékonyabb védelme" - hangoztatta az Európai Bizottság bővítési felelőse, a konferencia résztvevői előtt beszélve.

Johannes Hahn azt is elmondta, hogy újra beszélni kell majd a bevándorlóknak a tagállamok közötti jobb elosztását célzó kvótarendszer ügyéről. "Azt remélem, hogy a legújabb fejlemények tükrében most már mind a 28 tagállam kész lesz ebben megállapodni" - tette hozzá.

Az Európai Uniót a szerb és a macedón külügyminiszter is cselekvésre szólította fel a menekültválság kezelése érdekében. A két ország a menekültáradat által leginkább sújtott tranzitországok között van. A nyugat-balkáni útvonalat választó menekültek tízezrei vonulnak át Szerbián és Macedónián útban az Európai Unió felé.

"A legnagyobb menekültválsággal állunk szemben a második világháború óta" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Ivica Dacic szerb külügyminiszter. "Úgy gondolom, az Európai Uniónak elő kellene állnia egy cselekvési tervvel, és fel kellene kérnie minket az ahhoz való csatlakozásra".

"Könnyű problémákat okozni más részein a világnak, hogy aztán mi fizessük meg az árát. Mi biztosan nem vagyunk hibáztathatók a származási országokban kialakult problémákért, de mégis kétezer migráns lépi át naponta a határunkat" - tette hozzá Ivica Dacic.

Nikola Poposki, a macedón diplomácia vezetője megjegyezte, hogy országa rendkívül sajátos problémával áll szemben, a menekültek többsége ugyanis EU-tagországok felől érkezik Macedóniába. Elmondta, az utóbbi időben naponta mintegy négyezer ember lépte át illegálisan az ország határát, s ez a szám az előrejelzések szerint a következő időszakban is csak háromezerre fog csökkeni. "Senki nem ringhatja magát abban az illúzióban, hogy európai válasz nélkül megoldható ez a válság" - mondta a külügyminiszter.

Az osztrák fővárosban csütörtökön Nyugat-Balkán konferenciát tartanak, amelyen a térség országainak kormányképviselői mellett Angela Merkel német kancellár, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és osztrák állami vezetők is részt vesznek. A tanácskozáson a menekültkérdésről, a szélsőségesek elleni küzdelemről és a nyugat-balkáni államok uniós integrációjáról esik szó.