Digitális térkép készült a tengerfenékről

A Sydneyi Egyetem kutatói megalkották a tengerfenék geológiájának első digitális térképét. Ez az első alkalom, hogy a Föld 70 százalékát befedő tenger aljzatának összetételét 40 év elteltével megvizsgálták. A legutóbbi térképet kézzel készítették, még a hetvenes években.

A Geology folyóirat legutóbbi számában közzétett térkép révén a kutatók alaposabban feltérképezhetik, hogyan reagáltak és reagálnak majd óceánjaink a környezeti változásokra. Emellett azt is feltárja, hogy a mélyóceáni medencék az eddig véltnél sokkal összetettebbek.

A The Sydney Morning Herald közlése szerint a víztől megfosztott Föld térképe tizenhárom színárnyalattal operál a különféle geológiai jellegzetességek feltüntetésére, sárga jelzi például a homokot, vörös a vulkáni kőzetet, rózsaszín a kagylókat és korallokat.

Adriana Dutkiewicz, a kutatás vezetője kifejtette, ahhoz, hogy megismerjék a környezeti változások hatását, alaposabban fel kell térképezni, mi maradt fenn a geológiai adatok között a tengerfenéken. A mélyóceáni aljzat egyfajta temető, nagy része mikroszkopikus tengeri élőlények (fitoplanktonok) maradványaiból áll, amelyek a napsütötte felszíni vizekben érzik jól magukat.

Vihar nyolcvancsomós széllel a Déli-óceánon, a Drake-átjárónál. (Fotó: AFP)

Illusztráció - Vihar nyolcvancsomós széllel a Déli-óceánon, a Drake-átjárónál. (Fotó: AFP)



A fitoplanktonok speciális csoportja, az úgynevezett diatómák avagy kovamoszatok termelik az általunk is belélegzett oxigén egynegyedét, és jóval nagyobb arányban járulnak hozzá a globális felmelegedés elleni harchoz, mint a legtöbb szárazföldi növény. Elpusztult maradványaik az óceán fenekén maradnak, ezáltal csapdába ejtik széntartalmukat.

A térkép arról árulkodik, hogy felhalmozódásuk a fenéken szinte teljesen független a felszíni vizekben zajló virágzásoktól a Déli-óceánon. Dietmar Muller, a vizsgálat társszerzője szerint a kapcsolat nélküliség jól demonstrálja, hogy a szénforrást ismerjük, de az elnyelőt nem.

A tengerfenéki térképet érintő néhány legjelentősebb változás az Ausztrália körüli óceánokban figyelhető meg. A kutatók szavai szerint a régi térkép azt sugallta, hogy Ausztrália körül a Déli-óceán fenekének nagy részét főként a kontinensről érkező agyag borítja, míg az új adatok szerint valójában mikrofosszilis maradványok komplex rendszere fedi le, vagyis a Déli-óceánnak sokkal változatosabb az élővilága az eddig véltnél.

A kutatócsapat mintegy 15 ezer tengerfenékmintát elemzett és osztályozott, bő fél évszázad alatt nyerték ki őket kutatóhajókkal. Ezt követően mesterséges intelligenciára épülő, úgynevezett támaszvektoros megoldással alkották meg a digitális térképet.