A 20. alkalommal Miskolcon megrendezett Őskutatás Fórum fő témája a turáni népek története és a Szent Korona volt.
Nem csak meghatározó személyiségek, de szent szimbólumok is alakítják, erősítik egy nemzet öntudatát, gyökereit. Ezek a gyökerek annál éltetőbbek, minél mélyebbre nyúlnak, azaz minél jobban ismerjük és tiszteljük eredetünket, őseinket, hagyományainkat és szimbólumainkat. Vannak népek, amelyek pontosan ismerik saját történetüket – bár nem mindig lehetnek büszkék a kezdetekre -, hiszen 250-300 éve léteznek csupán államként. A magyar őstörténet ellenben több mint ezer esztendőre nyúlik vissza, és sok szempontból máig feltáratlan.
Esztergom, 2015. április 18. A Szent Korona másolata a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának megnyitóján 2015. április 18-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A 20. alkalommal Miskolcon megrendezett Őskutatás Fórumon szó esett többek között a Szent Koronán lévő diadémok jelrendszeréről, a vele kapcsolatos napfélkörről és arról a régészeti szenzációról, az Aranymonostorról, amelyre a Kecskemét melletti Bugacpusztán bukkantak rá a közelmúltban. Az ötnapos előadássorozat fő témája a turáni népek története és a Szent Korona volt.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság
A program főszervezője, Dr. Gyárfás Ágnes, a Bölcsész Egyesület elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában kiemelte: a találkozó egyik fő mondanivalója a Szent Korona volt, amelyre nem tárgyként, hanem szellemi eszközként tekintenek, mely összefogja, és szellemi szinten egyesíti a magyarságot. Dr. Gyárfás Ágnes azt a szellemi tartalékot szeretné közvetíteni, hogy a Szent Koronába belekapaszkodva, de türelmesen kivárva meg kell keresni azt a pillanatot, amikor összefogva meg tudjuk segíteni a magyar államot abban, hogy bízzon a magyarokban, és ne féljen erős kézzel megvédeni az országot.
A Bölcsész Egyesület elnöke a Szent Koronán lévő diadémon látható hat szentképet is elemezte. A szimbólumokról elmondta: minden szent kezében pálca található, amely a Pál becézése, s a pálosokhoz vezet. A két orvosszent mutatja a Szent Korona felső magját, a keresztet és alatta a világmindenséget. A másik négy szent a pálcája végén egy-egy érdekes alakzatot mutat, a malasztot, amelyet Gábriel hozott le az égből. A másodikon, György kezében a malaszt egy nyolcast formáz, vagyis osztódásra kész. A harmadik, Szent György kezében már három ágra bomlik. A negyedik, amelyet Demeter mutat fel, újra egy sejt, de alatta egyenlő szárú kereszt található.
Seffer Miklós, a Szent Rendszer elmélet megalkotója Szakrális földrajz a Szent Korona szellemében címmel tartott előadást. A műsorban elmondta: a szakrális földrajz az épített és táji örökségünkben keresi a szent rendezőelveket, az isteni jelenlétet. Seffer Miklós megfigyelte, hogy a Szent Koronán szereplő szentek évkörön elfoglalt ünnepei bizonyos magyarországi tájegységek településeinek tükörképei. Az első szent rendszert a Pilisben, a pálos rend bölcsőjében találta meg, de hasonló rendszereket fedezett fel a Mecsekben, a Bakonyban és a Keszthelyi-hegységben is.
Tóth Sándor történész arról beszélt a műsorban, hogy Szent László korától a tatárjárásig Magyarország egy hatalmas, virágzó birodalom volt. Bugacpusztán bukkantak rá Aranymonostorra, egy olyan város romjaira, amely gazdag kultúráról árulkodik, s amelyet a tatár sereg pusztított el. Könyves Kálmán és III. Béla gazdaságilag annyira megerősítette a magyar birodalmat, hogy ha nincs a tatárjárás, most Közép-Európa egyik vezető nagyhatalma lennénk, jelentette ki a történész.
