Nem okoznak járványveszélyt a migránsok

Nem okoznak semmiféle járványveszélyt a Magyarországra jelenleg érkező migránsok, nem hurcolnak be veszélyes kórt – mondta a hirado.hu-nak Szlávik János, a Szent László Kórház főorvosa. Az infektológus hozzátette, a migránsoknak azonban van sok más egészségügyi problémájuk. Az eddigi tapasztalatok szerint ezek kezelése megfelelő, bár nem mindig megy zavarok nélkül.

Abszolút nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a manapság Magyarországra belépő migránsok növelik a járványügyi kockázatot – mondta a hirado.hu-nak Szlávik János, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa.

Az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet munkatársai egy afgán migránst vizsgálnak a város szeméttelepe és a régi, romos téglagyár között fekvő elhagyatott területen, a szerbiai Szabadka határában 2015. június 29-én. Az illegális határátkelésre készülő migránsok itt várakoznak arra, hogy az Európai Unió schengeni határát átlépve átjussanak Magyarországra. MTI Fotó: Molnár Edvárd



A két legbetegebb migráns Magyarországon

A trópusi betegségekkel foglalkozó intézmény infektológusa hangsúlyozta, hogy az utóbbi hónapokban nagy tömegben érkező bevándorlók között nem fordult elő olyan betegség, amely veszélyt jelentene a magyarországi lakosságra. A legsúlyosabb eset, tudomása szerint, két maláriás megbetegedés volt, de mint kiemelte, ez a kór közvetlenül emberről embere nem terjed, a kórokozót szúnyogok hordozzák, és a csípésükkel jut az ember szervezetébe.

A bevándorlók körében ezen kívül jellemzően hasmenéses betegségek fordulnak elő, amelyeket az útjuk során fogyasztott fertőzött ivóvízzel, romlott étellel összeszedett baktériumok okoznak. A tisztálkodási lehetőségek hiánya, vagy éppen egy istállóban töltött éjszaka szintén kedvez a hasmenés kialakulásának. Volt példa bőrbetegségekre, allergiára, megfázásra és cukorbetegségre is, valamint vitaminhiányra, alultápláltságra, ám ezeknél gyakoribbak a fizikai sérülések, ficamok, törések, valamint a tetvesség, rühesség – tette hozzá a főorvos.



Kizárni nem kell, de riogatni sem

Veszélyes trópusi betegségeket – például ebola, vérzéses láz, kolera, vérhas – azért nem hoznak a menekülők, mert ezek lappangási ideje nagyon rövid, akinek ilyen fertőzése lenne, nem tudna eljutni Magyarországig. Szlávik János szerint kizárni persze nem lehet, hogy valamikor veszélyes betegség is felbukkan – Afrikából esetleg érkezhet ilyen –, de félni nem kell, riogatás járványveszélyről beszélni – hangsúlyozta.

A járványveszély kérdésében – hasonló érveket hangoztatva – ugyanígy vélekedett, több, a hirado.hu által megkérdezett civil szervezet is. Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője megjegyezte, Magyarországra évente több mint harmincmillió külföldi érkezik – és nem csak úgynevezett fejlett országokból – akiknek csak a töredéke migráns. Ha attól tartunk, hogy a külföldiek járványokat okozhatnak, aggódni lehetne a beutazó nagy többség miatt is.

Mint a magyarok

Szlávik János azt is mondta, hogy az utóbbi hónapokban érkező migránsok egészségi állapota nagyjából megegyezik a magyar átlagéval, a szexuális úton, vérrel terjedő hepatitis B, fertőző májgyulladás az egyetlen betegség, amelynek aránya kissé magasabb a külföldről érkezők körében. Amitől esetleg rosszabbá válhat, az már az itteni körülményekből adódhat, a zsúfoltság, amely a menedékkérők elhelyezésére jellemző, ugyanis kedvez a fertőzések terjedésének.

A volt járványügyi vezető több kockázatot lát

Másképp ítélte meg a járványügyi veszélyt Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának korábbi vezetője, aki augusztus eleji sajtónyilatkozatában azt mondta, a tömegével érkező migránsok ellenőrizetlen körülmények között jönnek, és kockázatot jelenthetnek Magyarország közegészségügyi biztonságára. Szerinte a menekülők jelentős része nem jut azokra a pontokra, ahol járványügyi szűréseket végezhetnének.

Migráns család a budapesti Keleti pályaudvar aluljárójában 2015. július 15-én este. MTI Fotó: Balogh Zoltán



A zöldhatárt átlépő embereket Magyarországon először a röszkei hangárba viszik, ahonnan a beteg, vagy annak látszó személyeket a szegedi határrendészeti kirendeltségre küldik tovább ellátásra. A Híradó információi szerint a legtöbb embert tetvesség és rühesség miatt szűrik ki, aminek oka, hogy a vándorlásuk alatt sokszor napokig nem tudnak fürdeni. A befogadóállomásokon újabb szűrés következik, a hírműsor értesülései szerint nagyjából minden tízedik migráns szorul orvosi ellátásra.

Szlávik János szerint a szűrések nem céloznak meg ugyan minden trópusi betegséget, de a mostaninál kiterjedtebb vizsgálatok nagyon sokba kerülnének, és értelmük sem lenne, mert nagyrészt fiatal és alapvetően egészséges emberek jönnek, a súlyos betegek – mint ismételten hangsúlyozta – nem jutnának el Magyarországig. Akik jönnek, azok pedig nem olyan területekről származnak, ahol a rettegett betegségek nagy számban előfordulnának.

Még júniusban Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodájának magyar igazgatója pedig arról beszélt egy interjúban, az illegális bevándorlók tömegeinek megjelenése járványügyi szempontból is veszélyforrást jelenthet. Hozzátette azonban, attól várhatóan nem kell tartani, hogy olyan betegségeket hurcolnak be a menekültek Európába, mint az ebola vagy a súlyos légzőszervi betegség, a SARS. A Jakab Zsuzsanna szerint is igaz ugyanis, hogy a migránsok jellemzően nem azokról a területekről érkeznek, ahol ezek jelen vannak. Ennek ellenére a WHO Európai Központja folyamatos kapcsolatot tart az afrikai és a közel-keleti irodával, hogy időben megakadályozzák a fertőző betegségek esetleges terjedését – tette hozzá.

Döccenők

A befogadóállomáson vagy menekültügyi őrizetben elhelyezett külföldiek ingyen jogosultak háziorvosi, illetve sürgősségi fogászati ellátásra, védőoltásokra, terhesgondozásra és szülészeti ellátásra, valamint a sürgősen elvégzendő műtétekért sem kell fizetniük.

A kórházak azonban nem minden esetben voltak elég tájékozottak, előfordult, hogy pénzt kértek az ellátásért, miközben nem tehették volna. A helyzeten többek szerint sokat javított az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) július második felében kiadott közleménye az egészségügyi ellátására vonatkozó szabályokról.

Kováts András, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója a hirado.hu-nak azt mondta, azért döccenők továbbra is vannak, mostanában is előfordul, hogy az orvosnál egyből a TAJ-kártyát kérik, ami a menedékkérőknek nincs, ezért elakad a folyamat. Újra és újra fel kell hívni a szolgáltatók figyelmét arra, mi a helyes eljárás, ha ilyen külföldivel találkoznak.

A civil szervezet munkatársa szerint az is elmondható, hogy minél inkább haladunk a banális egészségügyi problémáktól – magas láz, köhögés, hasmenés – a specializáltabb ellátást igénylő esetek felé, annál több gond adódik. Például a pszichiátriai ellátásban komoly akadály a közös nyelv hiánya. A nőgyógyászatban szintén, itt a kulturális különbségek is problémát jelenthetnek, és a fogászati kezelések sem mennek mindig simán.

Utóbbi kettő esetében azonban már a magyar egészségügy anomáliai is visszaköszönnek – egy magyar állampolgárnak is gondja lehet, ha nincs pénze, de jó színvonalú fogászati vagy nőgyógyászati ellátását szeretne. A menedékkérőnek pedig még inkább, mert ő ezekben az esetekben, az ellátáshoz való hozzáférést tekintve a sor végére kerülhet.

– tette hozzá a Menedék Egyesület igazgatója.