Fontos tisztában lenni, mi a teendő egy közúti baleset során, a tapasztalatok szerint ugyanis stressz hatására sokan elfelejtik a szabályokat. A Kossuth Rádió Napközben című műsorában elhangzott az is, kánikula idején lassul a reakcióidő, ezért több a baleset is.
Személyi sérüléssel járó baleset esetén minden esetben rendőrt kell hívni – emelte ki dr. Hangyási István, a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottságának elnöke. Ha nem történt személyi sérülés, de a felelősség kérdésében nem sikerül megegyezni, akkor lehet rendőrt hívni – folytatta, hozzátéve: ez szabálysértési eljárás megindítását vonja maga után, a rendőr pedig nagy valószínűséggel megbünteti a vétkes félt. Tudni kell azonban azt is, hogy a rendőrt mindkét félnek meg kell várnia – hangsúlyozta.
Korábbi fotó. MTI/Donka Ferenc
Amennyiben csak anyagi kár keletkezett a baleset során, és az érintett autósok meg tudnak egyezni – egyértelmű, hogy ki a felelős –, az európai baleseti bejelentő nyomtatványt (közkeletű nevén a kék-sárga papírt) kell kitölteni. Ezt mindig célszerű az autóban tartani, hiszen kitöltése nagyban segíti a kárrendezést – magyarázta.
A szakértő kitért arra is, hogy a baleset bekövetkeztekor az autós köteles megállni, ha valaki továbbhajt, segítségnyújtás elmulasztása miatt fogják eljárás alá vonni. Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is: az adatcsere arra az esetre is hasznos, ha csak az orvosi vizsgálat után derül ki, hogy például egy kerékpáros nem csupán horzsolást, hanem bordatörést szenvedett.
Őrizzük meg a nyugalmunkat, és tudjuk, hogy mit kell csinálnunk – tanácsolta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége kommunikációs főosztályvezetője. A biztosítatlan autósokra utalva felhívta a figyelmet: ha a károkozó felelőssége megállapítható, mindenképp behajtják rajta a kár összegét, azaz "nem úszhatja meg".
Arra a hallgatói kérdésre, miszerint miért fordul elő, hogy a biztosított nem kapja meg a javítási számla száz százalékát, a műsor vendégei elmondták: nem „újérték-biztosításról” van szó, hanem felelősségbiztosításról, amely az eredeti állapot helyreállítására szolgál. Azaz ha például egy 13 éves autót baleset ér, a tulajdonosa egy 13 éves alkatrészre lesz jogosult, amely nagy valószínűséggel nem elérhető. Ha azonban újat kap helyette a raktárból, az értékemelkedés miatt – a „káron gazdagodást” elkerülendő – „megavultatják” az alkatrészt, azaz a különbözetet le fogják vonni – magyarázták.
Itt hallgatja meg az összeállítást
A casco-elterjedtség még mindig 20 százalék alatti Magyarországon, ami nem jó – tért ki rá Gilyén Ágnes. Mint mondta, mindez összefügg azzal, hogy az autópark átlagos életkora már 13 év, és az autók öregedésével együtt a casco biztosítások is kikoptak, illetve átalakultak részcascókká. Pedig elég csak a júniusi viharra gondolni, amely majdnem 600 cascós autót érintett, a rájuk dőlt fák átlagosan 300 ezer forint feletti kárt okoztak - hívta fel a figyelmet a kommunikációs főosztályvezető.
