Magyar borfajtákról neveznék el a sokat szidott M6-os alagutakat

Összefogna a pécsi, a tolnai, a szekszárdi és a villányi borvidék azért, hogy az M6-os autópályán épült négy alagutat a magyar borfajták népszerűsítésére használhassák. Bár az alagutak építését sokan fölösleges pénzkidobásnak gondolták, de, ha már állnak, legalább ne az ábécé egy-egy betűje szerepeljen rajtuk – vélik a borászok –, hanem a vidék legjellegzetesebb borfajtáinak neveit hirdessék.

Négy magyar borvidéken halad át az M6-os autópálya, amelyen négy alagutat is építettek. Bátaszék, Geresd, Baranya, Véménd alagút, de a bejáratukhoz csak egy-egy betűt írtak fel: A, B, C, D. Mindenütt Európában az alagutak saját nevet kapnak, amelyek az országimázs részeivé válnak.

Ausztriában és Németországban gyakori, hogy a szőlőtermesztő vidékeken az adott borfajta nevére keresztelik ezeket az építményeket. Az utazók, legyenek azok külföldiek, vagy belföldiek, észrevétlenül is megjegyzik ezeket a neveket és talán kedvet kapnak arra, hogy megkóstolják azokat.

Kihasználatlan marketinglehetőség

Az M6-os által érintett négy magyar borvidék elnökei most azt szeretnék elérni, hogy az autópályát üzemeltető társaság járuljon hozzá az átkereszteléshez és inkább a négy helyi borfajta nevét írják azokra. Az ötletadó Heimann Zoltán, a Szekszárdi borvidék Hegyközségi Tanácsa elnökeként természetesen a bikavérről keresztelné el a hozzájuk legközelebb lévő alagutat.

"Óriási lehetőség volna, hogy a magyar bornak javítsuk a marketingjét és mindenki, aki arra jár, amerre ezek az alagutak találhatóak, tudja miről nevezetes az a vidék" - mondta Heimann Zoltán a Helyi Híradónak. "Nem kell példáért messzire mennünk, mert Ausztriában az alagutak mellett a közúti hidakat is ilyen elv alapján nevezik el. Szeretnénk elérni, hogy a szóban forgó 2010 óta használatba adott útszakaszon követhessük a jó példákat. Két megye, Tolna és Baranya négy borvidékét igazságosan népszerűsíthetné ez az átkeresztelés.

A szekszárdi, a tolnai, a pécsi és a villányi borvidékek nem konkurensei egymásnak, hiszen egymásra vannak utalva. Igaz, egymás között nem hagynánk ki az ugratást. Eszerint a villányi, nem más, mint a szekszárdi borvidék déli nyúlványa. De biztos vagyok benne, hogy Bock József barátom ezt fordítva mondaná. Igazából a Pannon Borrégió létrehozásával már egyesítettük is az erőinket és bizonyos borokat ilyen felirattal hozunk forgalomba. Ennek oka, hogy a külföldi piacok nagy mennyiségi igényeit ki tudjuk elégíteni, amit külön-külön nem tudnánk maradéktalanul megtenni" – tette hozzá Heimann Zoltán.

Magyarosítani lehet az idegen borneveket

Bock József, a Villányi borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke is örül ennek a kezdeményezésnek és borásztársa tréfáját is érti. "Fontos a magyar bor marketingje, az eladhatósága. De részemről ennél többről is szó van. Minden lehetséges fórumon szeretném hirdetni a borainkat immár magyarosított névvel. A mi vidékünkön népszerű cabernet franc-nak szeretnénk végre magyar nevet adni, én ezért arra az alagútra, aminek esetleg mi adhatnánk nevet, azt írnám: Villányi Franc."

Hárs Tibor, a Pécsi borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke sajnálkozva jegyezte meg, hogy a bormarketinggel nem lehet eleget foglalkozni, de valahogy arra jut a legkevesebb idő. Érdemes lenne széles körben megismertetni a borvidékükön készülő bio borokat, mert büszkék lehetnek rá, de ezek szinte önmagukat adják el, annyira kevés hasonló van a piacon. Az elnök ezért máshonnan merítene a névadáshoz: "A pécsi borvidék jellegzetessége a kései szüretelésű cirfandli szőlőből készülő desszertbor. Szeretnénk, ha ezt kiálthatnánk világgá, hogy beépüljön a hazai és a külföldi borbarátok tudatába is. Jelenleg ugyanis azt tapasztalom, hogy le van maradva az ismertsége más fajtákétól."

Jelenleg a Pannon Borrégió ad lendületet

Schmidt Győző a Tolnai borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Szakmai körökben úgy tartják, hogy a Tolnai borvidék az egyik legkiterjedtebb, viszont az egyik legkevésbé ismert Magyarországon. Ezen mindenképpen változtatni szeretne a hegyvidék elnöke.

"Mi a Pannon Borrégió tagjaként tudunk abba a vérkeringésbe belekerülni, amelyiknek esélye van exportpiacokat bővíteni. Ez a régió a tolnai, a villányi, a pécsi és a szekszárdi borvidékeket foglalja össze. Természetesen ezen belül nekünk is van saját arculatunk, vannak a tájra jellemző boraink. Ezek az illatos fehér borok. Éppen ezért mi a zöld veltelini nevét írnánk ki, ha lehetőséget kapnánk rá" - mondta Schmidt Győző.

Heimann Zoltán, bírva borásztársai támogatását, azt már kiderítette, hogy nem állami kezelésűek a szóban forgó alagutak, így az országmarketingnek is beillő ötletet valószínűleg egy magántársaságnál kell majd megvalósítani.

Kapcsolódó tartalom