2060-ra csaknem kétmillióval lehetünk kevesebben

2060-ra a magyar népesség száma csaknem kétmillióval csökken, és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majd az egyharmadot - derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által kiadott Demográfiai Portré 2015 című kötetből.

A pénteken Budapesten bemutatott kötet szerint a nyolcvanas évek eleje óta Magyarország népessége egyre kisebb, a 2011-es népszámlálás és 2014 között 100 ezer fő a veszteség. A létszámcsökkenés a születések alacsony és a halálozások magas számának együttes következménye.



A korösszetétel alakulását az idősek arányának folyamatos emelkedése mellett a gyermekek arányának csökkenése jellemzi, jelenleg a népesség majdnem egyötöde betöltötte a 65. életévét, minden hetedik ember pedig 15 év alatti. A népesség elöregedése egyre erőteljesebb, 2006 óta már magasabb a legalább 65 évesek száma, mint a 15 év alatti gyermekeké.

A kutatás alapján a külföldi állampolgárságú bevándorlók száma az utóbbi években enyhén csökkent Magyarországon, azonban 2011-től jelentősen megnőtt a külföldön született bevándorló magyar állampolgárok száma. E csoport zömét a szomszédos országokban egyszerűsített honosítás keretében magyar állampolgárságot szerzők jelentik.

Nyíregyháza, 2015. május 21. Ügyességi vetélkedő résztvevői a szépkorúak nyíregyházi sportversenyén 2015. május 21-én. MTI Fotó: Balázs Attila

Illusztráció. MTI-fotó: Balázs Attila



A menedékkérők száma 2013-tól Magyarországon - akárcsak az EU egészében - jelentősen megnőtt, de a menekültként elismert vagy más nemzetközi védelmi státust kapottak száma nem érte el az évi 500 főt. A menedékkérők többsége csak tranzitországnak tekinti Magyarországot és inkább Nyugat-Európa felé tart.

Az elvándorlás és a külföldi munkavállalás 2007 körül kezdett növekedni, majd 2011-től felgyorsult. A hagyományos célországok - Németország és Ausztria - mellett Nagy-Britannia is egyre jelentősebbé vált. 2013-ban ugyanakkor az elvándorlás növekedésének üteme mérséklődött.

Az európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma évről évre nő, 2014 elején 330 ezer körüli volt, ami három és félszerese a 2001-es adatnak. E csoport 38 százaléka Németországban, 23 százaléka Nagy-Britanniában, 14 százaléka pedig Ausztriában élt. A külföldön élő magyarok között magasabb a férfiak, valamint a fiatalok és a diplomások aránya. Az elvándorlás növekvő trendje és magas aránya a fiatal korcsoportokban Magyarországot is egyre inkább kivándorló országgá teszi.

A külhoni magyar közösségekkel kapcsolatban a kötetben megállapították: jelentősebb méretű, a 100 ezres lélekszámot meghaladó őshonos magyar közösségek élnek Romániában (Erdélyben), Szlovákiában (Felvidéken), Szerbiában (Vajdaságban) és Ukrajnában (Kárpátalján). E négy országban összesen 2,4 millió magyar nemzetiségű él, több mint felük Romániában.

Szlovákiában és Kárpátalján a magyar közösségek jellemzően Magyarország határa mentén, egy szűk sávban élnek, ahol a lakosság abszolút többségét alkotják. A két ország jelenlegi közigazgatási beosztása azonban elfedi ezen etnikai tömbök létét. Romániában és Szerbiában ugyanakkor a magyar közösségek nagy területeken élnek.

A szomszédos államokban élő magyarok létszáma és aránya az elmúlt két évtizedben csökkent, e folyamat okai azonban eltérőek az egyes országokban. Romániában a migrációs veszteségnek, Szerbiában a természetes fogyásnak, Szlovákiában pedig az asszimilációnak van kiemelkedő szerepe.

A kötet bemutatóján Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója elmondta: háromévenként a népesedési világnapra időzítve adják ki tanulmánykötetüket a népesség állapotáról.

A kutató arról is beszélt, hogy a házasságkötések száma 2010-ig folyamatosan csökkent, az utóbbi években viszont kismértékű növekedés figyelhető meg. Ma több gyermek születik házasságon kívül, mint házasságban - közölte.

Kovács Katalin, az intézet tudományos főmunkatársa előadásában kifejtette: a nyugdíjba vonulási életkor növekedik, és a nyugdíjak színvonalát tekintve a magyar nyugdíjrendszer Európában az egyik legbőkezűbb.

Emmi: cél a fenntartható demográfiai fordulat elérése 

Annak ellenére, hogy Magyarország nagyon kedvezőtlen népesedési adottságokkal rendelkezik, a kormányzat mégis mindent megtesz annak érdekében, hogy pozitív irányú demográfiai fordulat következzen be - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pénteken az MTI-vel.

A tárca annak kapcsán juttatta el közleményét az MTI-hez, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kutatása szerint 2060-ra csaknem kétmillióval csökkenhet Magyarország népességszáma.
Az Emmi azt írta: az Orbán-kormány 2010 óta mindent megtesz annak érdekében, hogy a negatív demográfiai adottságokkal járó következményeket enyhítse. Számos intézkedést vezetett be a gyermekvállalás és -nevelés támogatása érdekében, többek között a családi kedvezményt, a gyed extrát vagy a családi otthonteremtési kedvezményt.
A közlemény szerint a kormány következetes családpolitikájának köszönhetően a népességfogyás üteme 2010 óta 2 százalékkal mérséklődött.
A születések száma tavaly 3,2 százalékkal nőtt, és a tavalyi a bázishoz képest az idei első négy hónapban további 3 százalékkal növekedett.
A termékenységi ráta 1997 óta nem volt ilyen magas, az 1,24-es mélypontról 1,4-re emelkedett, azaz ma tíz párnak átlagosan 14 gyermeke születik, ami azonban még mindig elmarad a népesség újratermelődéshez szükséges 21-től - olvasható a közleményben.
Mint írták, a halálozások száma 2010-hez képest 3,3 százalékkal mérséklődött, "a népességfogyás üteme tehát lassul, ahhoz azonban, hogy Magyarország jelenlegi lakónépessége fennmaradjon, mindenkinek még eggyel több gyermeket kellene szülnie, mint amennyit most vállal".
"Mivel a tervezett és kívánt gyermekek száma közelít ehhez, ezért a kormány családbarát intézkedésekkel támogatja a vágyott gyermekek megszületését" - fogalmaztak a közleményben.
Kitértek arra is, hogy Magyarországon a szülőképes korban lévő nők számának folyamatos csökkenése nagyban akadályozza azt, hogy a népesség megtartásához elegendő gyermek szülessen.
A 70-es években született úgynevezett Ratkó-unokák nagy létszámú csoportjának fele annyi gyermeke született eddig, mint ahányan ők maguk vannak, és aminek elsősorban a 2000-es évek elhibázott családellenes politikája, gyakorlatilag a család- es népesedéspolitika akkori teljes hiánya, a családokat sújtó intézkedések az oka - írta az Emmi.