A helybeliek szerint a határsértők nem rossz szándékból teszik mindezt, inkább nemtörődömségből, fáradtságból rongálnak, de ez a károsultakon mit sem segít.
A lehető legrövidebb úton próbálnak eljutni a lakott területekre, eközben az útjukba kerülő akadályokat sem kerülgetik, egyszerűen átgázolnak rajtuk. Bár sokszor nemtörődömségből okoznak károkat, garázdaságért, rongálásért, magánlaksértésért bíróság elé állíthatják őket.
Az év eleje óta valóságos népvándorlás indult meg Magyarországra délről, a szerb határ felől. A gyakran több tucat fős csoportok a lehető legrövidebb úton próbálnak eljutni a lakott területekre, eközben az útjukba kerülő akadályokat sem kerülgetik, egyszerűen átgázolnak rajtuk.
Afgán migránsok Mórahalom határában 2015. június 28-án. (MTI-fotó: Balogh Zoltán)
"Átvonulnak a vetéseken, szétszedik a kerítéseket, kivágják a fóliasátrakat, a tanyákat sem kímélik" – mondta el a Helyi Híradónak Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere. A helybeliek szerint a határsértők nem rossz szándékból teszik mindezt, inkább nemtörődömségből, fáradtságból rongálnak, de ez a károsultakon mit sem segít. A biztosítók ilyen káreseményekre nem fizetnek kártérítést, ám a gazdák még nem próbálták meg saját kezükbe venni az ügyet, megvédeni tulajdonukat.
"Önbíráskodásról még nem hallottunk, láthatóan marad az elkeseredett tehetetlenség" – summázta a polgármester. Mórahalmon úgy látják, a bevándorlás országos, sőt nemzetközi ügy, amit nem lehet helyben megoldani, ezért a kormánytól várják, hogy segítsen az egyre súlyosabb probléma megoldásában.
"A közbeszédben és jogi körökben egyaránt aktuális téma a bevándorlók számon kérhetősége" – mondta el a Helyi Híradónak ifjabb Lomnici Zoltán, alkotmányjogász. A szakember a polgárjogi utat rögtön elvetné, mivel a bevándorlók gyakran regisztrációjuk után napokkal már továbbállnak, a hosszadalmas jogi eljárások tehát szóba sem jöhetnek. A büntetőeljárás inkább lehet életszerű megoldás, a bevándorlókra ugyanis a zöldhatár átlépésétől ugyanúgy érvényesek a magyar törvények, mint a legálisan itt tartózkodókra.
Rongálás, garázdaság miatt akár helyszíni bírsággal is sújthatják őket, amit - ha nem tudnak megfizetni - elzárásra lehet változtatni. Durvább esetekben jöhet az őrizetbe vétel, majd a gyorsított bírósági eljárás után kitoloncolás lehet a sorsuk. Akik pedig kertekbe törnek be, esetleg este, éjszaka bezörgetnek a tulajdonoshoz, csoportos garázdaság, zaklatás, magánlaksértés miatt is felelhetnek – említett néhány forgatókönyvet ifjabb Lomnici Zoltán.
Mórahalom, 2015. június 28. Afgán migránsok Mórahalom határában 2015. június 28-án. (MTI-fotó: Balogh Zoltán)
A megrongált tulajdont utólag is számon lehet kérni a migránsokon, ha pedig tetten érik őket, nemcsak a rendőrök, de a közterület-felügyelők is felléphetnek ellenük. A határ menti településeken egyébként nem jellemző az ellenségeskedés, a helybeliek minden gond ellenére megértőek, inkább segíteni próbálják a határsértőket. Vizet, ennivalót adnak nekik, különösen, ha kisgyerekkel érkeznek.
Az embercsempészek eközben minden lehetséges módszert bevetnek, hogy álcázzák a csoportokat. Legutóbb kapát adtak a szír bevándorlók kezébe, hogy úgy tűnjön, éppen a reggeli munkából térnek haza. Természetesen egy falusi, kisvárosi közösségben ilyen trükkökkel senkit nem lehet félrevezetni, a migránsok nem kerülhetik el a nyilvántartásba vételt, ami későbbi felelősségre vonásuk alapja lehet.
