Magyarországról vitáznak Strasbourgban

Egyfelől, másfelől – pozitívumokat és kritikákat is tartalmaznak a Magyarországról szóló, Európa Tanácshoz köthető jelentések. A nemzetközi szervezet parlamenti közgyűlésének szerdai ülésnapján a magyarországi helyzet is napirenden szerepel.

Magyarországról szóló vitával folytatódik szerdán az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének nyári ülésszaka.

A franciaországi Strasbourgban a vita alapja a Robert Walter brit konzervatív képviselő által benyújtott jelentés lesz. A dokumentum egyfelől üdvözli azokat a lépéseket, amelyeket a magyar hatóságok megtettek a két évvel ezelőtt megfogalmazott ET-ajánlások témakörében. A jelentés másfelől felhívja a figyelmet arra, hogy nem minden ajánlás teljesült, és felszólítja Magyarországot, hogy folytassa a párbeszédet az Európa Tanáccsal a még nyitott kérdések megoldása érdekében.

Az Európa Tanács ülésterme Strasbourgban Fotó: MTI/EPA/Rainer Jensen



A raportőr nem vizsgálódna tovább

Robert Walter jelentésében egyebek mellett szó esik az egyházi törvényről, a választókerületek határainak kialakításáról, az Alkotmánybíróság gazdasági tárgyú törvényekkel kapcsolatos jogkörének korlátairól, a média helyzetéről és a halálbüntetésről folytatott vitáról. A brit raportőr az elmúlt két év fejleményeit sorra véve arra a következtetésre jut, hogy bár a magyar politikai vezetést sürgetni kell a még fennálló problémák megoldására, de Magyarország ügyében nincs szükség további külön vizsgálatra.

Walter azért készített jelentést, mert az ET parlamenti közgyűlése csaknem napra pontosan két évvel ezelőtt – 2013. június 25-én – olyan határozatot szavazott meg Magyarországgal kapcsolatban, amely az eredetileg javasolt hivatalos monitoring eljárás megindítását ugyan elvetette, de kimondta, hogy a testület a továbbiakban is "szoros figyelemmel kíséri" a helyzet alakulását a jogállamiság szempontjából.  Ennek nyomán született meg a most vitára bocsátott jelentés.

A Velencei bizottság több ponton kritizálta a magyar médiaszabályozást
A 47 országot összefogó Európa Tanács a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését kíséri figyelemmel a tagországokban. Parlamenti közgyűlése, amely a tagállamok törvényhozási tagjaiból álló, 318 fős testület, évente négyszer tart egy-egy munkahetes ülésszakot Strasbourgban. A magyar országgyűlési küldöttséget a mostani ülésszakon Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke vezeti. Rajta kívül hat fideszes, egy KDNP-s, két szocialista és egy jobbikos országgyűlési képviselő van a magyar delegációban.

Az ET alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság is foglalkozott Magyarországgal, múlt pénteken közölt állásfoglalása szerint a magyarországi médiaszabályozás javítása érdekében az elmúlt években született intézkedések jó irányba mutatnak, de a médiaszabadság javítása további lépéseket igényelne.

A testület szerint a sajttörvény több meghatározása nem kellően világos. A dokumentum szerint ilyen például az alkotmányos rendet sértő, vagy valamilyen nemzet vagy kisebbség kirekesztésére alkalmas tartalom tilalma. Azzal sem ért egyet a Velencei bizottság jelentése, hogy a törvény tiltja vallási vagy politikai meggyőződés bírálatát. Nem helyes a testület szerint az sem, hogy a törvény semmi esetre sem engedélyezi, hogy a médiatartalom személyiségi jogokat sértsen.

A sajtótörvénynek a bírák szerint azt is világossá kellene tennie, hogy az újságírókat csak bíróság és csak büntetőügyekben utasíthatja forrásaik felfedésére. A bizottság szerint a médiatörvénynek rendelkeznie kellene arról, hogy a hatóság csak a legvégső esetben szab ki akkora pénzbüntetést, amely súlyosan érinti az adott médium normális működését.

A Velencei Bizottság a médiahatóság és a Médiatanács elnökének posztját és kinevezését is módosítaná a hatalomkoncentráció csökkentése és a személy politikai semlegességének biztosítása érdekében.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének plenáris ülésén beszél 2014. szeptember 30-án. MTI Fotó: Európa Tanács



Az igazságügyi miniszter szerint nem tisztességes kommunikáció zajlik

Trócsányi László igazságügyi miniszter az elmarasztaló megállapításokkal kapcsolatban hétfőn azt mondta, ellentétes és nem tisztességes kommunikáció zajlik ebben a kérdésben. Hozzátette: a bizottság ülésén a raportőrökkel a legnagyobb összhangban tudtak dolgozni, konstruktív beszélgetést folytattak, majd lezárták a vitát. Ezt követően azonban alig jött ki az ülésről, a főtitkárság honlapján megjelent egy olyan kommüniké, amely "teljesen ellentétes azzal a hangulattal, azokkal a beszélgetésekkel és azokkal a szövegjavaslatokkal, amelyeket a Velencei Bizottság ülésén nagy kompromisszummal fogadtak el".

A bevándorlási hivatal is ET-bizottsággal vitázik

Az ET rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága, az ECRI június első felében tett jelentést Magyarországról. A testület szerint a menekültbefogadó állomásokon nagyon rosszak a körülmények, durva a bánásmód, nincs elég mód jogi segítség vagy civil társadalmi támogatás igénybe vételére.  A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szerint azonban az ECRI nem valós és nem aktuális adatok alapján kritizálja a magyarországi menekültbefogadó állomások helyzetét.



Az ECRI országjelentése nem csupán a menekültügyről szól, a dokumentum a romaellenes rasszista erőszakot az egyik legsúlyosabb magyarországi problémának nevezi. Felidézi, hogy félkatonai csoportok szerveztek felvonulásokat és törvénytelen őrjáratokat a roma közösség megfélemlítése érdekében. A Budapest Pride neonáci csoportok homofób támadásainak célpontja lett. Az utóbbi időben migránsok, menedékkérők lettek rasszista erőszak elszenvedői – tette hozzá az ECRI.

Ban Ki Mun elutasítja a bevándorló-ellenes retorikát

Az ET parlamenti közgyűlésének keddi ülésnapján beszédet mondott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is, aki felszólította a tanácsot, hogy segítsen azokon, akik a zsarnokság, a törvénytelenség és a nélkülözés ellen Európától kérnek védelmet.  Az ENSZ-főtitkár szerint el kell utasítani a bevándorló-ellenes retorikát, és el kell ismerni a migránsok pozitív „hozzájárulásait”.