Az ELTE Etológiai Tanszékén végzett kutatásban kiképzett, ETHON névre keresztelt robot a kutatók reményei szerint hamarosan portás-feladatokat lát el és a látogatókat igazítja majd útba.
Az ELTE Etológiai tanszéken jelenleg is számos izgalmas kísérlet és kutatás zajlik. Dr. Miklósi Ádám világhírű etológus, az ELTE Etológiai Tanszékének vezetője immár 17 éve foglalkozik a kutya-ember kapcsolat etológiai megközelítésével. A szakember úgy véli, a kutya viselkedése sokszor kiváló alkalmat nyújt arra, hogy ihletet nyerjenek az ún. szociális robotok viselkedésének megtervezéséhez.
Az ETHON nevű robot kisebb tárgyakat képes cipelni, és útbaigazítja a vendégeket
Dr. Miklósi Ádám részt vett szakértőként egy a BBC által forgatott sorozat készítésében, amelyben megfigyelték rejtett kamerával, mivel töltik idejüket a kutyák, amikor gazdájuk nincs otthon. A világhírű etológus nemrég megkapta az MTA Akadémiai Díját. Az ELTE Etológia Tanszékének vezetője Csányi Vilmos tanítványa.
Egy svájci kutatócsoporttal közös kísérletben sikerült a robotot úgy programozni, illetve a kutyákat is úgy kiképezni, hogy azok a kísérleti helyzetekben csapatként működtek. Egy hazai kutatásban portásfeladatokra kiképzett, ETHON névre keresztelt robot pedig a kutatók reményei szerint hamarosan portás-feladatokat lát majd el és a látogatókat igazítja útba. Dr. Miklósi Ádámot arról kérdeztük, milyenek lesznek a jövő robotkutyái.
- Az etorobotikai kutatócsoport könnyen kezelhető, segítő robotokat tervez. Miért pont kutya mintára tervezik a jövő robotjait, miért nem emberi mintára?
- Sajnos nagyon sok a félreértés a „kutyarobot” körül, amit érdemes már a legelején tisztázni. A kutya azért jó modellje a robotépítésnek, mert az emberrel való kapcsolata hasonló. Egy ember annak ellenére képes egy kutyával együttműködni, hogy nagyon eltérő a testfelépítésük, érzékelési képességük, kommunikációs képességük. A mi kutatásaink célja, hogy megfejtsük, miképp képes két ennyire eltérő tulajdonságokkal rendelkező faj, ilyen hatékonyan együttműködni. Tapasztalatunk szerint ezt a tudást jól lehet felhasználni a jövő segítő robotjainak tervezése során.
- Mire használható egy ilyen robot, amelyik kutyaminta alapján készül?
- Arra, amire tervezik, figyelembe véve, hogy a ma létező robotok „segítő-képessége” igencsak korlátozott. Valójában még nem létezik olyan segítő robot, amely lényeges mértékben képes lenne támogatni az embert. A kutyák e tekintetben sokkal ügyesebbek, hiszen világszerte sok százezer kutya segíti vak, süket vagy mozgássérült gazdáját. És rengeteg kutya segít a mentőknek elveszett vagy éppen romok alá szorult emberek megkeresésében.
- Ez alapján hogyan határozná meg, milyen a jó segítőrobot?
- A jó segítőrobot olyan, mint egy kutya. Épp ezért folytatjuk az etológiai kutatásainkat. Egy jó segítőrobot képes valóban segítséget nyújtani az ember számára, képes megérteni egyszerű jelzéseket, és maga is képes jelzésekkel befolyásolni az ember viselkedését. Jelzi, ha egy feladatot nem képes megoldani, és folyamatosan figyeli, vajon az embernek van-e szüksége a segítségre.
- Milyen módszerekkel lehet átültetni a kutyák viselkedésformáit számítógépes programokba?
- Nem a viselkedésformákat ültetjük át, hiszen a robotok „teste” eltérő formájú a kutyához képest, hanem a szabályokat. És nem is kell feltétlenül bonyolult dologra gondolni. De egy robot esetében azt sem könnyű megoldani, hogy úgy kísérjen menet közben egy embert, mint egy kutya. A Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem (BME) és a Miskolci Egyetem kutatóival, Korondi Péterrel, ill. Kovács Szilveszterrel együtt közösen tervezetük meg a kutyák viselkedése alapján, hogyan viselkedjen az a segítőrobot, amely kötődik a gazdájához.
Dr. Miklósi Ádám (Fotó: Miklósi Bernadett)
- Hogyan zajlanak a fent említett kísérletek?
- Különböző kísérleti helyzetekben figyeljük meg a gazda és kutyája közötti interakciót, illetve, hogy például milyen különbség figyelhető meg a kutya viselkedésében, amikor a gazdát vagy egy idegent üdvözöl. Számos szociális helyzetet vizsgálunk. Korábbi kutatásainkra alapozva tanulmányozzuk, hogy a kutya viselkedésében, miképp érhető tetten a gazdájához való kötődés, miképp mutatja ki, hogy féltékeny rá, vagy éppen, mit csinál, amikor egy megoldhatatlan feladatot kellene végrehajtania. Az ilyen megfigyelésekhez családi kutyákat használunk, mintegy hogy milyen fajta vagy éppen keverék kutya, a lényeg az emberrel való jó kapcsolat, megfelelő szocializáltság. A kutya viselkedésének apró jellegzetességeit használjuk fel a robot viselkedés megtervezéséhez. Gácsi Márta kollégám a hallássérülteket segítő kutyák viselkedése alapján alkotta meg a hasonló feladatot végrehajtani képes robot számára megfelelő viselkedési szabályokat.
- Melyek a legújabb eredmények?
A kutatások célja, hogy megtaláljuk azokat a funkciókat, amelyek esetében egy ma működőképes robot valóban hasznos lehet. A robotok még messze vannak attól, hogy elérjék a kutyák hatékonyságát. Egy svájci kooperációban azt vizsgáltuk, hogy egy repülő robot képes-e segíteni a keresésre kiképzett kutyák munkáját azzal, gyorsan a helyszínre vezeti azokat. A kutatás során sikerült a robotot úgy programozni, illetve a kutyákat úgy kiképezni, hogy kísérleti helyzetekben úgy működtek, mint egy csapat. A gyakorlati alkalmazástól azonban még messze vagyunk.
- A MOGI Robi nevű kutyarobot „megszületése” óta eltelt egy kis idő. Készült azóta újabb robot, amely kutyaszerű volt?
- MOGI Robi az első robotunk volt, és valóban egy kicsit „kutyásra” sikerült. Azóta már van egy műszakilag sokkal fejlettebb robotunk, ETHON. Sőt ETHON-ból rögtön kettőt építettünk, hogy a BME-n, ill. nálunk párhuzamosan futhassanak a kutatások. ETHON-t portásfeladatra szeretnénk felkészíteni, hogy a tanszékre érkező látogatókat útbaigazítsa, és segítsen a kollégáknak egymás megtalálásban és kisebb tárgyak cipelésében is.
ETHON portásfeladatokat is képes lesz ellátni
- Meddig mehet el a kutatás? Eljuthatunk odáig, hogy egy robot érzelmeket is képes legyen kifejezni?
- Számos kutató fontosnak tartja, hogy a robotok is képesek legyenek érzelmeket sugallni. Rengetegen próbálják megvalósítani, hogy az ember-arcú robotjaik „vidám”, „szomorú” vagy „mérges” arcot vágjanak. Azonban akár milyen ügyesek is a kutatók ezek az „érzelmek” nagyon mesterségesen hatnak. Mi el szeretnénk kerülni ezt a csapdát, és inkább olyan robotokat tervezünk, ahol az érzelmeket az egész test mozgásával fejezzük ki, kicsit hasonlóan a kutyához. Már azzal is sok érzelmet lehet kifejezni, hogy a robot miképp szabályozza a távolságot az ember irányába. Persze ne feledjük, hogy bár a robot adott esetben kifejezhet érzelmeket, ezek biológiai értelemben nem valósak. Éppen ezért is fontos, hogy a robotok ne próbálják meg utánozni az embert e tekintetben. Az ember nagyon érzékeny e tekintetben, és sokkal jobb, ha a robot csak szerény mértékben fejezi ki az érzelmeit, szemben azzal, ha őszintétlennek mutatkozik a korlátozott műszaki lehetőségek miatt. Az etorobotika fontos alaptétele, hogy a robot kinézete és viselkedése sohase sugalljon többet, mint a valódi képessége.
