Szűznemzést figyeltek meg fűrészesrájáknál

Floridai kutatók szűznemzéssorozatot dokumentáltak egy kritikusan veszélyeztetett fűrészesrájafajnál, amelyet a túlhalászat és élőhelyének pusztítása a kihalás szélére sodort.

Hétfőn bejelentették, először figyelték meg a szűznemzést (partenogenezist), avagy párzás nélküli szaporodást egy gerincesnél természetes környezetében. Úgy hiszik, egyes nőstények azért folyamodhatnak az aszexuális reprodukcióhoz, mert a nagy fűrészesrája egyedszáma olyan alacsony, hogy talán nincs is lehetősége a párzásra.

Andrew Fields, a New York-i Stony Brook Egyetem kutatója kifejtette, néhány esetet feljegyeztek már hüllőknél, madaraknál és cápáknál fogságban, ami felveti a kérdést, mennyire lehet elterjedt ez a szaporodási mód a természetben.

Fiatal nagy fűrészesrája a Charlotte Harbor tölcsértorkolat-rendszerben. (Fotó: Reuters)

Fiatal nagy fűrészesrája a Charlotte Harbor tölcsértorkolat-rendszerben. (Fotó: Reuters)



A partenogenezis során a nőstény petesejtjéből anélkül fejlődik magzat, hogy hímivarsejt megtermékenyítette volna. A petesejt születéséhez egy prekurzor sejt négy sejtre osztódik, ebből az, amelyik végül petesejtté alakul, megőrzi a kulcsfontosságú sejtstruktúrákat és a zselészerű citoplazmát, a másik három többlet genetikai anyagot tartalmaz.

A szűznemzés során eme sejtek egyike hímivarsejtként funkcionál és összeolvad a petesejttel. Az így „megtermékenyített” petesejt az anya genetikai diverzitásának felét hordozza, ami lehetővé teszi a folyamat szűrését genetikai tesztekkel.

Fiatal nagy fűrészesrája a Charlotte Harbor tölcsértorkolat-rendszerben (Fotó: Reuters)

Fiatal nagy fűrészesrája a Charlotte Harbor tölcsértorkolat-rendszerben (Fotó: Reuters)



A nagy fűrészesráják a délnyugati floridai tölcsértorkolatokban látnak napvilágot, és itt élnek hároméves korukig, amikor is kimerészkednek az óceán part menti élőhelyeire.

A kutatók a beltenyészetet vizsgálták a fajnál, amikor felfedeztek hét - a vizsgált csoport 3 százaléka - egészséges, szűznemzés révén született egyedet.

A ráják a Peace és Caloosahatchee folyóból származnak, amelyek a Charlotte Harbor tölcsértorkolat-rendszerbe ömlenek.



A fűrészesrájának lapított, cápaszerű teste, hosszú, lapos orra van, mindkét oldalán egy sor foggal, amelyet a zsákmány fellelésére, elkábítására és megölésére használ. Testhossza elérheti az 5,5 métert.

Populációs összeomlásukat az élőhelyek pusztulása és a nem szándékos túlhalászat - más fajoknak kitelepített hálókba gabalyodás - váltotta ki. 2003-ban kaptak szövetségi védelmet.

A kutatásról a Current Biology folyóirat számolt be.