Megszűnhet a bírósági végrehajtói kamara

Nyáron megszűnhet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítására beterjesztett javaslat szerint.

A Trócsányi László igazságügy-miniszter által jegyzett, az Országgyűlésnek szerdán benyújtott előterjesztés alapján a kamara augusztus 31-én megszűnik, általános jogutódja, a végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz.

A kamara elnöksége addigra elkészíti a kamara hatályos szerződéseinek jegyzékét, átadásra előkészíti iratanyagát, továbbá beszámolót, vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt készít.



A végrehajtói karra bizonyos eltérésekkel a köztestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a parlament elfogadja a javaslatot. A kar hivatali szervének vezetőjét az igazságügy-miniszter nevezi ki 7 évre. A vezető a miniszternek tartozik beszámolási kötelezettséggel, a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja felette. A hivatali szerv rendelkezik többek között a kamarai vagyonnal.

A végrehajtóknak felelősségbiztosítási szerződést kell kötniük minimum 30 millió forintos összegben, 2017. július 1-jétől pedig bevételükhöz igazodóan.

Jogi végzettség szükséges

A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében a végrehajtónak és a végrehajtó-helyetteseknek jogi végzettséget kell szerezniük 2022-re, továbbá a jogi szakvizsgával rendelkező pályázók kinevezésének 2018-tól feltétele a végrehajtói szakvizsga.
A végrehajtó kizárólag végrehajtói iroda keretében végezheti tevékenységét, ezért a kinevezését követő 3 hónapon belül köteles végrehajtói irodát alapítani vagy végrehajtói irodához csatlakozni, az ilyen irodának csak végrehajtó tagjai lehetnek, és a végrehajtási tevékenységen kívül más üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat.

A javaslat részletesen foglalkozik a kar és a miniszteri biztos feladataival, jogköreivel, a végrehajtókra és helyetteseikre vonatkozó szabályozással.

Az indítvány szerint, ha bíróság jogszabálysértést állapít meg, a kar szerveinek bármely határozatát megsemmisítheti, a törvényes működés helyreállítása végett elrendelheti a kar közgyűlésének és elnökségének összehívását, felfüggesztheti a kar jogszabálysértő szervének működését és ellenőrzése céljából a kar tagjai közül felügyelőbiztost rendelhet ki, ha annak törvényessége másképpen nem biztosítható.

Módosulnak a fegyelmi eljárás szabályai

A javaslat alapján módosulnak a fegyelmi eljárás szabályai. A feljelentőnek lehetősége lesz rá, hogy a vizsgálóbiztos jelentése alapján a fegyelmi feljelentést kiegészítse, illetve a fegyelmi feljelentés megtételét követő 30 napon belül a bíróság köteles lesz megindítani az eljárást, hogy a fegyelmi eljárás valóban betölthesse rendeltetését.

A törvénymódosítás célja a javaslat indoklása szerint az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása. A bírósági végrehajtással kapcsolatos közvélekedés az elmúlt években sokat romlott; a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara érdekvédelmi feladatait túlértékelte, emellett szakmai felügyeleti feladatait nem kellő súllyal értelmezte - indokol az előterjesztő, aki szerint a kamara szakmai felügyeletének következetes gyakorlása nem jelent meg a közéletben, ezért a közvéleményben eltolódott a hangsúly a jogerős ítéletek, határozatok állami akarattal való végrehajtásának kötelezettsége felől a végrehajtással való szembeszegülés felé.

Az előterjesztésben foglaltak nagyrészt a kihirdetését követő napon léphetnek majd hatályba.