Nem a gazdasági migránsok okoznak gondot, mondja a BME szakértője

Idén négyszer annyi lehet Magyarország bevándorlással kapcsolatos kiadása, mint az előző évben – mondta a 180 percben György László közgazdász. A BME adjunktusa szerint azonban Magyarországnak sem a politikai menekültek, sem a gazdasági bevándorlók nem okoznak jelentős problémát. A baj a migráció harmadik fajtájával van.

Továbbra sem zárt az Európai Unió sem a humanitárius katasztrófa elől menekülőkkel szemben, sem azokkal a migránsokkal szemben, akik munkát szeretnének vállalni a területén – mondta a 180 percben György László közgazdász, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) adjunktusa.

A szakember hozzátette, a gazdasági bevándorlók jöhetnek az Európai Unióba, ha van érvényes úti okmányuk, elég pénzük a megélhetésre, valamint képzettségük és olyan munkaadó, aki foglalkoztatja őket. Utóbbi nemrég került a feltételek köz, tehát valamennyit szigorodott a rendszer.
György László közgazdász a bevándorlás típusairól, költségeiről - 180 perc

György László szerint a gazdasági bevándorlókkal Magyarországon sincs baja az embereknek, hiszen ki ne örülne annak, hogy van albán pék, vagy hajnali négykor is lehet gíroszt enni Budapesten. Természetesen erről teljesen más az elképzelése annak, aki Borsodban nem talál magának munkát – tette hozzá.

A másik kategóriába tartozó politikai üldözöttek, háború elől menekülők ügyében Európának humanitárius felelőssége van, valamint az unió biztonságpolitikai érdeke a helyzetük kezelése. Ez azonban inkább Nyugat-Európa problémája, ahová a politikai menekültek többsége megy, főleg szíriaiak.

Az izlandi parti őrség Tyr nevű hajója illegális bevándorlókkal a fedélzetén megérkezik a szicíliai Mezzina kikötőjébe 2015. május 6-án. (MTI/AP/Antonio Calanni)



Magyarországra többségében koszovóiak érkeznek, ők azonban nem feltétlenül a balkáni állam legszegényebb rétegéből kerülnek ki, inkább az ottani középosztályból. Olyan emberekről van szó, akiknek elege lett hazájuk korrupt viszonyaiból, és van pénzük eljutni a magyar határig, ami 200-500 euróba kerül nekik. Olyanok is vannak köztük, akik a Németországig tartó 4000-5000 eurós út árát is ki tudják fizetni az embercsempészeknek.

Magyarországnak nem a politikai menekültekkel vagy a gazdasági migránsokkal, hanem a harmadik típusú, a politika által megélhetési bevándorlásnak nevezett folyamattal van gondja. Utóbbi azért sújtja jobban hazánkat, mert az unió határán fekszik, és a dublini rendszer értelmében, ha valaki itt lép be az EU-ba, akkor ide toloncolható vissza – tette hozzá.

György László szerint vannak ezért olyan hangok, amelyek azt mondják, uniós szintű forrást kellene biztosítani a bevándorlással kapcsolatos költségek fedezésére. Az adjunktus megjegyezte, úgy tudja, Magyarországnak ezek a kiadásai 2014-ben 5 milliárd forintot tettek ki, amiből 1-2 milliárdot adott az EU. Ha azonban marad az idén február elején kialakult helyzet, vagyis a migránsok korábbinál magasabb száma, akkor a kiadások 2015-ben elérhetik a 16-20 milliárd forintot – mondta a közgazdász.