Az Atlanti-óceán mélyén, Grönland és Norvégia között kutatók általuk hiányzó láncszemekként aposztrofált mikroorganizmusokat találtak, amelyek a Földet elsőként benépesítő egyszerű sejteket kapcsolják össze a megközelítőleg kétmilliárd éve kifejlődött, komplexebbekkel.
A kutatók a mikroorganizmusok eme csoportját a skandináv mitológia egyik alakja után Lokiarchaeota névre, avagy Lokira keresztelték. A mintákat a fagyos tengerfenék zord környezetében, mintegy 2,35 kilométeres mélységben gyűjtötték be, nem túl messze a Loki kastélya néven ismert hidrotermális hasadékrendszertől.
A felfedezés a szakemberek szerint betekintést enged abba, hogy a gombák, növények, állatok és emberek, avagy eukarióták építőkockáiként funkcionáló nagyobb, összetettebb sejttípusok hogyan fejlődtek ki az apró, egyszerű mikrobákból. A Lokiarchaeota a viszonylag egyszerű sejteket felölelő Archea csoport részét képezi, képviselőiből hiányoznak az olyan belső struktúrák, mint a mag.
Kimutatták viszont, hogy a Lokiarchaeota nagyszámú génen osztozik az eukariótákkal, sokuk a sejtmembránhoz köthető funkciókkal. Ezek a gének a csoportot egyfajta „kezdőcsomaggal” láthatták el, támogatva a sejtes összetettség fejlődését - mondja Lionel Guy, az Uppsalai Egyetem mikrobiológusa.
Az Archeák és a baktériumok együttesen alkotják a prokariótákat. Thijs Ettema, az egyetem mikrobiológusa szerint a Lokiarchaeota csoport egy hiányzó darabot reprezentál az egyszerű sejtektől (prokarióták) a komplex sejtekig (eukarióták) tartó evolúciós kirakósban.
Az igen gazdag változatosságot felmutató földi élet kialakulása lehetetlen lett volna eme átmenet nélkül, amelynek folyamán a kezdetleges sejtek a többsejtű élőlényeknél megfigyelhető komplikáltabbakká váltak. A mikrobiális élet mintegy 3,5 milliárd éve alakult ki, az első összetett sejtes élet megközelítőleg kétmilliárd éve jelent meg.
A mintákat oxigénszegény üledékrétegből gyűjtötték be egy norvég kutatóhajó expedíciói folyamán. Annak ellenére, hogy a 15 kilométerre elterülő Loki kastélya geotermális hasadékok mintegy 300 Celsius-fokos folyadékot köpnek a tengerbe, a Lokiarchaeoták lelőhelye kietlen, szurokfekete és fagypont közeli hőmérsékletű régió.
A tanulmányról a
Nature folyóirat számolt be.
