A bírósági végrehajtási rendszer átfogó megújításáról döntött a kormány, ennek nyomán létrehozzák a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart - közölte az Igazságügyi Minisztérium az MTI-vel.
A közlemény szerint a kormány döntése értelmében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara jogutódlással átalakul, és létrejön a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar. A végrehajtással kapcsolatos közfeladatokat a jövőben a kar hivatala látja el. Azt írták: a bírósági végrehajtásról szóló 1994-es törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mára szükségessé vált az átlátható, tisztességes, hatékony és az adósok emberi méltóságát figyelembe vevő végrehajtás szabályrendszerének megerősítése.
A minisztérium által előterjesztett koncepció szerint a végrehajtói kinevezés a jövőben meghatározott időre, hét évre szól majd. Ennek lejártával a végrehajtók pályázat útján kaphatják meg újra a kinevezést. Ha egy végrehajtó munkájával kapcsolatban a hét év alatt nem merült fel megalapozott kifogás, akkor pályázat nélkül folytathatja a munkáját.
Kiemelték, a végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében a végrehajtónak jogi végzettséggel kell rendelkeznie a legkésőbb 2022-re. A jogi végzettséggel nem rendelkező végrehajtóknak a diploma megszerzéséig jogászt kell foglalkoztatniuk irodájukban. A kormány eltökélt a végrehajtási díjak csökkentésében is, hogy azok ne jelentsenek felesleges többletterhet a végrehajtást kérőnek az előlegezéskor, illetve a bírói ítélettel fizetésre kötelezetteknek az eljárások végén - tették hozzá.
A kormány által elfogadott koncepcióról kérdezték az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara mellé rendelt miniszteri biztost. A végrehajtók kinevezésének pályázat nélküli meghosszabbításáról Szekér Judit azt mondta: abban az esetben javasolnák ezt, ha a végrehajtók fegyelmi ügyeiben eljáró bíróság előtt az érintettnek nem volt egynél több enyhe fegyelmi eljárása a hét év alatt.
A biztos közölte: ha a parlament elfogadja a kormányprogram alapján előterjesztendő törvényjavaslatot, "akkor hozzányúlhatunk a díjszabáshoz is". Elmondta, jelenleg a végrehajtási díjak százalékos arányban vannak meghatározva, és nincs felső határuk. Hozzátette: ésszerű és célszerű, hogy szabjanak felső határt. Úgy véli, mivel a munka jelentősen nem különbözik a viszonylag kisebb és a nagyon nagy értékű végrehajtási ügyekben, ezért célszerű, ha egy bizonyos értéken túl nem kap további munkadíjat vagy jutalékot a végrehajtó. Közlése szerint szeretnék korlátozni, hogy mennyi lehet a végrehajtási előleg, valamint a munka díja és jutaléka.
Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly decemberben jelentette be, hogy szükség van a bírósági végrehajtói rendszer reformjára, mert sok a panasz, a rendszer nem úgy működik, ahogy kellene. A tárcavezető akkor nevezte ki Szekér Juditot a kamara mellé miniszteri biztosnak.
A minisztérium április első napjaiban küldte meg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar létrehozásáról és feladatairól szóló koncepciót a kormány számára. A tervek szerint 2016-ra újul meg a végrehajtói rendszer.