Tovább csökkent az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően, 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,80 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A monetáris tanács szerint az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja. A kamatdöntő ülésről kiadott közleményben a testület úgy ítéli meg, hogy előrejelzései feltételeinek teljesülése mellett "az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az irányadó ráta csökkentése és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat". Megjegyzik azt is, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

A testület megítélése szerint folytatódhat a magyar gazdaság növekedése, azonban az erősödő gazdasági aktivitás mellett is elmarad a kibocsátás a potenciális szintjétől, és a reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. A belső kereslet élénkülése ellenére - külső piacok elhúzódó kilábalása miatt  - a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliség továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.

A belső kereslet élénkülésével, illetve a bérek emelkedésének köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet, azonban a folyamatot lassíthatja az alacsony nyersanyagár hatása. A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat, az csak az előrejelzési időszak végén emelkedhet 3 százalék közelébe.

A nemzetközi befektetői hangulat összességében kedvező: a Görögországgal kapcsolatos feszültségek, az Egyesült Államokból beérkező vegyesen értékelhető makrogazdasági adatok, az orosz-ukrán konfliktus és a közel-keleti geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatottak a globális befektetői hangulatra, míg az eurózónából érkező kedvező makrogazdasági adatok javították a pénzpiaci környezetet. A forint euróval szembeni árfolyama visszafogott ingadozás mellett erősödött, majd az időszak végén némi korrekció következett be. A hazai kockázati mutatók és a hosszú államkötvény hozamok összességében enyhén emelkedtek az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban. Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány - jegyzik meg.

Erősödött a forint

Erősödésnek indult a forint árfolyama a kamatcsökkentést követően. A kamatdöntés bejelentése előtt 298 forint közvetlen közelében ingadozott az euró jegyzése, negyed órával a bejelentés után viszont már 297,45 forinton állt.

Az eurót kora reggel 298,18 forinton, az előző estivel nagyjából megegyező árfolyamon jegyezték a bankközi devizakereskedelemben. Az euró jegyzése kedden napközben, a kamatdöntés előtt 297,29 és 298,52 forint között alakult. A svájci frank jegyzése a kamatdöntést követően 290,70 forintról 290,15 forintra csökkent. Reggel a jegyzés 290,22 forinton állt.

A dollárral és a japán jennel szemben a forint folyamatosan gyengült nap közben: a dollárt kora reggel 277,91 forinton, délután 278,40 forinton jegyezték. A kamatdöntést követően azonban a forint a dollárral és a jennel szemben is erősödött kissé: a dollár jegyzése 278,40-ről 277,80-ra csökkent, a jené pedig 2,3320 forintról 2,3270 forintra.