Átszerveznék a gyógyszertárak ügyeleti rendjét a szakmai szervezetek. A patikáknak évente körülbelül 2 milliárd forintjába kerül az ügyeleti nyitva tartás, majdnem félmillió ember azonban olyan helyen él, ahol nincs elérhető ügyeletes patika.
A szakma számára ez egy több mint két évtizede megoldatlan problémát jelent. A hatóság ez idő alatt folyamatosan kijelölte és jelenleg is kijelöli az ügyeletet ellátó gyógyszertárakat, ám sem a normativitás, sem a transzparencia nem biztosított. A rendszer egyik alapproblémája, hogy a gyógyszertári ügyelet finanszírozása nem megoldott - magyarázta Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a Kossuth Rádió Napközben című szerdai műsorában.
Hallgassa meg!
A gyógyszertárak az 1994-1995-ös patikaprivatizációt megelőzően megyei vállalati rendszerben működtek, vagyis a vállalatnak kellett biztosítania az ügyeletet, nem a patikáknak, és olyan gyógyszertárakban is volt ügyelet, ahol nem lett volna okvetlenül szükség rá - folytatta. Egy ilyen szocialista, nagyvállalati modellt leváltani egy olyan rendszerre, amelyben a szakmai és a gazdasági racionalitást együtt kell figyelembe venni, nagyon hosszú, és sok konfliktussal járó folyamat. Az átmenet kihívásai ugyanakkor mindenképp indokolnák, hogy a jogszabályi felhatalmazás alapján történő hatósági gyakorlat mindenki számára transzparens legyen - világított rá.
Jelenleg egyórányi ügyelet 2500-3000 forintba kerül a gyógyszertáraknak, egy állandó ügyeletet tartó patika havonta 400-450 órányit lát el, ami 1,2-1,5 millió forintot jelent összesen - hívta fel a figyelmet Zlinszky János, a hálózatban működő gyógyszertárak szövetsége alelnöke. Az állandóan ügyelők már-már rentábilisan működnek, a fő probléma vidéken van, nagyon sok járásban ugyanis nincs ügyeletes gyógyszertár, és vannak olyan megyeszékhelyek is, ahol nem egy, hanem akár 20 patika látja el az ügyeletet napi váltásban - mutatott rá. Olyan rendszerre lenne ezért szükség, amely országos szinten a lakosság számára mindenhol egyenlő elérést biztosítana, a betegek tudnák, hogy mely gyógyszertárak ügyelnek állandóan, amelyek így jövedelmezően üzemelhetnének - fejtette ki.
A kérdésben az Emberi Erőforrások Minisztérium az illetékes, amellyel már áprilisban elkezdődhet az egyeztetés - mondta Zlinszky János. Szerinte a gyógyszergazdaságossági törvényt ki kell egészíteni a gyógyszertári ügyelet feladatának meghatározásával, illetve annak garantálásával, hogy akkor is ugyanazt a gyógyszerkészletet tudja elérni a beteg, amit normális nyitva tartás során. Egy rendeletben pedig szabályozni kell, hogy milyen területi elosztásban és időben legyenek nyitva a patikák - emelte ki.
Hankó Zoltán úgy vélte, a gyógyszertárak teherbíróságát két szempontból kell mérlegelni: az egyik, hogy az anyagi/gazdasági terhet tudja-e vállalni az ügyelettel megbízott patika, a másik, hogy a munkajogi előírásoknak meg tud-e felelni, vagyis hogy egy munkatárs hetente, havonta, évente hány napot dolgozhat.
A megoldásra három javaslata született a gyógyszertárak szövetségének. Az egyik szerint országos szinten 110-120 állandó ügyeletes kellene, biztosítva, hogy 20 kilométer legyen a legtávolabbi elérési pont. Finanszírozás szempontjából ez lenne a legkedvezőbb mind a gyógyszertár, mind a külső finanszírozó számára, ha van ilyen. Ennél drágább megoldás, ha járásonként egy kijelölt patika lenne, ami 175-185 gyógyszertárat jelentene. A legköltségesebb pedig az lenne, ha az ügyeleti rendszert az orvosi ügyeleti rendszer területi elhelyezkedéséhez próbálnánk kialakítani, 200-250 ügyeletes gyógyszertárral - részletezte. Az érintett szervezetek között konszenzusra van szükség, és a javaslatnak az állami finanszírozás szempontjából is elfogadhatónak kell lennie - húzta alá Zlinszky János.
