Szász Jenő: A nemzeti összetartozás legfontosabb jelképe a magyar zászló és címer

A magyar nemzeti összetartozás legfontosabb jelképének nevezte a nemzeti zászlót és a címert a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke hétfőn Szombathelyen.

A magyar zászló és címer emléknapján rendezett konferencián Szász Jenő emlékeztetett: a jelenleg is használatos zászlót és nemzeti címert az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején használták először. Az Országgyűlés tavaly decemberben döntött arról, hogy március 16-át a magyar zászló és címer emléknapjává nyilvánítja.

A magyar emberek számára a nemzeti jelképek különleges jelentőséggel bírnak, mert azok, noha Magyarország határai nem esnek egybe a nemzet határaival, a nemzet közös nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységesek - fogalmazott a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.

Az egykori 11-es huszárok laktanyája parancsnoki épületében neves történészek részvételével megrendezett tudományos konferencia hallgatóságát levélben köszöntötte a rendezvény fővédnöke, Hende Csaba. A honvédelmi miniszter egyebek között hangsúlyozta: csak azok a közösségek lehetnek sikeresek, amelyek értik az összetartozás erejét, ezért aztán az összetartozás jeleként megadják nemzet szimbólumainknak a tiszteletet.

"Az a zászló, amelyet nem tisztelnek a katonák, amelynek nem adnak tiszteletet a civilek, nem zászló többé, csak bot és vászon, semmire sem jó" - írta a miniszter, hozzáfűzve: Magyarország zászlaja és címere minden magyaré, a Kárpát-medencében és azon is túl azt jelenti, hogy összetartozunk, egy nemzet vagyunk.