High-techet a magyar szántóföldre

Egy magyar mezőgazdasági dolgozó termelékenysége messze elmarad a nyugat-európai társakétól, de a szakadék akár tovább is nőhet, ha a magyar gazdáknak csak egy kis része változtat a szemléletén.

Ez derült ki múlt héten – a Watify program keretében megrendezett – PreGa agrárinformatikai konferencián. Az Agroinform.hu, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Nemzeti Agrárkamara (NAK) közös rendezvényén kiderült, hogy több ezer éves múltra visszatekintő mezőgazdaság és az alig 60 éves informatika kiválóan együtt tud működni. Az informatika csak a megoldást tudja szállítani, de a problémát a szakember tudja meghatározni.

Egyre több élelmiszerre lesz szüksége a világ egyre növekvő lakosságának, ez mégsem jelent legyőzhetetlen problémát. A 100 évvel ezelőttihez képest egy átlagember többet és változatosabban eszik, miközben egyre kevesebb dolgozó elő tudja állítani, közel ugyanakkora területen a szükséges mennyiséget a hamarosan 10 milliárdosra gyarapodó lakosságnak. Hogyan lehetséges ez?
A gazdák persze nem nevezik informatikának vagy digitalizációnak a folyamatot, ők egyszerűen csak jelentős pénzt tudnak spórolni.

Japán informatikai vállalatok feleslegessé váló gyárépületeiket előszeretettel alakítják át „salátagyárrá”, zöldségüzemmé (lásd Panasonic, Hitachi, Sony stb), ahol gyakorlatilag számítógépek és robotok termesztik a tányérra valót. Dubaiban, a sivatag közepén található a világ legelső teljesen automatizált eperültetvénye egy acélcsarnokban, ahol a termesztést számítógépek felügyelik, automata rendszerek öntöznek, szellőztetnek, illetve juttatnak ki tápanyagot, s emberi kézre csak a szüretkor van szükség.

PreGa agrarinformatikai konferenca 2015

(Fotó: IVSZ)



Eközben Magyarországon is programozott és automatikus rendszer termel ipari mennyiségben gombát, rengeteg gazda földjét 2 centiméter pontosságot tartani képes automata traktorok szántják, gondozzák. Van olyan gazda, aki drónra szerelt elektrospektrométerrel méri a gabona cellulóztartalmát, hogy műtrágyát csak a szükséges helyre kelljen szórni.

Manapság az informatikai és infokommunikációs eszközök szervesen beépültek a mezőgazdaságba. A gazdák persze nem nevezik informatikának vagy digitalizációnak a folyamatot, ők egyszerűen csak jelentős pénzt tudnak spórolni azzal, ha a termésük egy részét nem viszi el egy betegség, s jelentős bevételhez jutnak, ha nagyobb mennyiséget és jobb minőséget tudnak előállítani kevesebb munkával.

A trend nevet is kapott: precíziós gazdálkodás, amit még a legtöbb agronómus sem ismer egészen, de a lényege a költségcsökkentés, a hozamtöbblet és a környezetvédelem modern technológiával.

A precíziós gazdálkodás az informatikán, az infokommunikációs, digitális eszközökön, szoftvereken alapszik, kiegészülve modern agrotechnikai eszközökkel. Szenzorok, drónok, űrfelvételek adatait elemzik számítógépekkel a modern farmerek, s ezek segítségével állítják össze gazdálkodási terveiket. A méréseik adatait elemezve döntik el, hogy hová mennyit vessenek, mennyi növényvédő szert, tápanyagot juttassanak ki. A hozamtérképek, GPS koordináták, speciális térképjelek alapján a traktort is automatika kormányozza, a gépkezelő feladata gyakorlatilag csak annyi, hogy vigyázzon a járműre.

A precíziós gazdálkodással nincsenek átfedések a vetésnél, szépen zárulnak a sorok, mindenhová csak annyi műtrágya jut, amennyi éppen arra a négyzetcentiméterre szükséges. Betakarításkor csökken a szemszállításra váró szerelvények állásideje, hiszen már a kombájn számítógépe jelez a pótkocsis traktornak, majd amikor melléér, teljesen átveszi az irányítását is, sőt, akár három együtt dolgozó kombájnt is vezérelhet egy táblagépről egyetlen ember. A traktoros akár ki is szállhatna.

Mindeközben a learatott termény nedvességtartalmát másodpercenként több százszor méri meg egy szenzor, mire a pótkocsi lebillenti a magokat a terményszárítónál, annak működését is beállítják a számítógépek. Aratás alatt pedig készülnek a digitális térképek, amiből a gazda pontosan látni fogja termőföldje adottságait, s egyben elkészül a következő év tápanyag-utánpótlási terve is. Nincs felesleges vetőmagvásárlás, vegyszerpazarlás, gázolaj-pocsékolás.