Németországban bevezetik a női kvótát a gazdaságban

Németországban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) pénteken nagy többséggel megszavazta a női kvóta bevezetéséről szóló törvényt, amelynek értelmében 30 százalékra emelik a nők arányát a tőzsdén jegyzett legnagyobb cégek felügyelőbizottságában.

A női kvótáról szóló törvénycsomagot a szociáldemokrata párt (SPD) kezdeményezésére készítették el. A koalíciós társ konzervatív CDU/CSU pártszövetség részéről ugyan bírálták a tervet, de végül apró módosításokkal az SPD koncepciója érvényesült, majd több mint fél évig tartó egyeztetés után a kormány tavaly decemberben elfogadta és a Bundestag elé terjesztette a jogszabálytervezetet.

A női kvóta bevezetése "történelmi lépés" - emelte ki Manuela Schwesig család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter a pénteki szavazás előtti vitában. A szociáldemokrata politikus hozzátette, hogy a kvóta nemcsak a cégek vezetésében, a legfelső szinten erősíti a nők helyzetét, hanem a vállalati szféra egészében és a közszférában is. Az ugyancsak SPD-s igazságügyi miniszter, Heiko Maas azt mondta, a női kvóta a női választójog bevezetése óta a legnagyobb jelentőségű lépés a nők egyenjogúsága felé.

Az ellenzék üdvözölte az újítást, de elégedetlen vele. A nagykoalíciónak csupán egy "kvótácskát" sikerült összehoznia - mondta a legnagyobb ellenzéki párt, a Baloldal vezérszónoka, Caren Lay, aki szerint az állami szférában a kötelező kvóta hiánya miatt még inkább romolhat majd a nők helyzete.

A Zöldek társ-frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckardt úgy vélte, a kvóta bevezetése ugyan valóban "mérföldkő az egyenjogúság felé vezető úton", de a szociáldemokratáknak a 2013-ban a választási kampányban meghirdetett nagyszabású terveik helyett csak egy gyengébb változatot, a "kvóta light" megoldást sikerült megvalósítaniuk a konzervatívok ellenállása miatt.

A törvény szerint 2016-tól a 2000-nél több embert foglalkoztató tőzsdén jegyzett részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt. Ez a szabály 108 nagyvállalatra vonatkozik.

További 3500 cég - a tőzsdén jegyzett kisebb részvénytársaságok, illetve azok a legkevesebb 500 embert foglalkoztató cégek, amelyek a felügyelőbizottság összetételét tekintve a munkavállalói részvételt előíró jogszabály hatálya alá tartoznak - saját hatáskörben állapíthat meg célokat a női részarány növelésére. Az önkéntes vállalás teljesítését azonban már 2015-ben el kell kezdeni, és nemcsak a felügyelő bizottságban, hanem a menedzsment felső szintjén is, továbbá rendszeresen nyilvános jelentést kell készíteni a folyamat alakulásáról.

Az állami intézményeknek és vállalatoknak jó példát kell mutatniuk, arra kell törekedniük, hogy a nők aránya 50 százalékra emelkedjen a vezető testületekben.
Az SPD eredeti ígérete a vállalatok szélesebb körére vonatkozott, és 40 százalékos női kvótát irányzott elő.

A konzervatívok és gazdasági érdekképviseletek mindenekelőtt arra hivatkozva bírálták a szociáldemokrata javaslatot, hogy az államnak nem szabad korlátoznia a vállalkozói szabadságot.
A berlini DIW gazdaságkutató intézet adatai szerint 2014 végén 18,4 százalék volt a nők aránya a 200 legnagyobb német vállalat felügyelőbizottságában. Az igazgatóságokban jóval alacsonyabb, 5,4 százalékos a női arány.