Március 15-én indul a közmédia történelmi sorozata, a Kossuthkifli

Március 15-én este debütál a közmédia új hatrészes sorozata, a Fehér Béla regényéből forgatott Kossuthkifli a megújuló Duna csatornán. Az előzetes ide kattintva megtekinthető.  Az epizódonként 53 perces, kosztümös szériát beharangozó keddi budapesti sajtótájékoztatón Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója reményének adott hangot, hogy a Kossuthkifli olyan szerepet fog betölteni, mint egykor A Tenkes kapitánya vagy A kőszívű ember fiai. Megjegyezte: a történelmi sorozattal a közmédia hosszú kihagyás után folytatja tévéfilmes hagyományait.

Elmondta, hogy a széria költségvetése 816 millió forint volt, ebből 505 millió forintot állt az MTVA, 100 millió forinttal pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta a sorozatot. Mintegy 200 millió forint pedig szponzorok felajánlásából származik. A vezérigazgató hangsúlyozta: terveik szerint a közmédia többször is műsorra tűzi a Kosuthkiflit, amely először a megújuló Dunán lesz látható március 15-én.

A XIX. századi vadromantikus road movie

Másfél éves gigantikus munka eredménye kerül a megújuló csatorna képernyőjére. 2013. július elején kezdődött, 75 napon át tartott és október 20-án ért véget a Fehér Béla azonos című regényét feldolgozó nagyszabású, kosztümös tévésorozat forgatása, melynek során 171 órányi anyag készült. 4600 csapónyi snittből Rudolf Péter rendező Barna Balázzsal Rumbold Lászlóval és Policzer Péterrel közösen dolgozott, s végül 5011 vágás után készült el a hat, egyenként 53 perces epizód, melyek összesen 1148 – összesen 90 percnyi – digitálisan létrehozott vizuális trükköt is tartalmaznak.



„Van olyan jelenet, melyben Haumann Péter a Pozsonyt „alakító” Sopronban bemegy egy ajtón, Fóton a műterembe érkezik, és kinéz az ablakon, majd Kőszegen lép ki az utcára. Az egyik pillanat lehet, hogy júliusban, a második augusztusban a harmadik pedig szeptemberben történt. Ezek összehangolása logisztikailag komoly próbatétel volt a gyártás számára, és talán nem is kell megmagyarázni, hogy ez szakmai értelemben színésznek s rendezőnek mekkora kihívást jelentett. A másik nagy feladat a történetben gyakorta felbukkanó misztikus figurák, lelkek, csodák megteremtése volt a komputer segítségével.”– mondta Rudolf Péter.

A XIX. századi vadromantikus road movie hihetetlen kalandokkal, csodákkal, meneküléssel, összeesküvéssel, üldözéssel, robbanással, gyilkosságokkal, mindent elsöprő szerelemmel, holt lelkekkel, tündérekkel, kísértetekkel, besúgó jelentésekkel röpködő galambokkal, áruló temetkezési vállalkozókkal és hazafias darvadozással idézi az 1848/49-es szabadságharc idejét. A sorozatban a háború dúlta, ellenségeskedés szabdalta Magyarország hű, ám kissé groteszk látképét láthatják a nézők, melyet számtalan különös és elképesztő figura megjelenése, és nyelvi bravúrokban bővelkedő megszólalása tesz még mulatságosabbá, és egyben szomorúan ismerőssé.

„E XIX. századi történet megrendezésekor elsősorban a kor mindennapjai izgattak, hogy hogyan hatott az akkori ember életére a szabadságharc. Hogy azok a viták, amiket itt ma lefolytatunk, ahogy ma vitatkozunk, ahogy ma meg vagyunk osztva, az nyilván akkoriban is ugyanúgy megvolt már.” – nyilatkozta a rendező.

200 helyszínen, 100 színésszel forgattak

A Kossuthkifli rendezője hangsúlyozta: nagy álma valósult meg a sorozattal, amelyet mintegy 200 helyszínen, 100 színésszel forgatott 75 napon át. Fehér Béla 2012-es azonos című regényéből Hársing Hilda, az operatőr Kapitány Iván és ő írta a forgatókönyvet. "Minden mondata filmforgatókönyv" - jegyezte meg Rudolf Péter a regényről. Kitért arra is, hogy a forgatást hosszú casting előzte meg, ugyanakkor reményének adott hangot, hogy a közmédia tévéjátékainak köszönhetően a fiatal színészgeneráció hasonló helyzetbe juthat, mint a 80-as években az ő korosztálya, hiszen a közönség már a képernyőről megismerte őket.



Az egyik főszerepet játszó Reviczky Gábor a forgatás nehézségeit idézte fel, megjegyezve, hogy a kosztümös filmekben a színészekre különösen sok megpróbáltatás vár. Szerepéről szólva kiemelte, hogy egy főrendőrt játszik, aki a fiát üldözi, hogy visszaszerezze a pénzét.

Kőszegi Ákos egy 19. századi James Bondként jellemezte karakterét, valamint élete legnagyobb élményének nevezte a forgatást, csakúgy mint Lengyel Tamás, aki a szerelmi szálat jeleníti meg a sorozatban egy "férfiaskodó, nemzeti érzelmű, már-már hisztérikus" figuraként.

Kálloy Molnár Péter, aki a kocsist játssza a filmben, arról szólt, hogy a film kedvéért "diplomát szerzett" fogathajtásból, ugyanakkor méltatta a regény nyelvezetét is, amelyet színészként nem volt könnyű visszaadnia.

Haumann Péter szerepéről elmondta, hogy egy cukrászt alakít, akinek legfontosabb, hogy visszaszerezze a lányát. Szerinte a karaktere révén a nézők megismerhetik, mit gondolt a polgárság a szabadságharcról.

Scherer Péter, aki egyfajta krónikást alakít a sorozatban, arról szólt, hogy a Kossuthkifli egy legendás korról szól iskolában tanult szereplőkkel, a sorozat azonban megmutatja, hogy mindez milyen hatással volt a kisemberekre.

A regén írója is többször járt a forgatáson

A szerző, Fehér Béla felidézte, hogy többször járt a forgatáson és bár kezdetben úgy érezte, nincs köze a készülő szériához, a munkálatok során egyre közelebb érezte magához a mozgóképes adaptációt is. "Ha filmrendező lennék, valószínűleg ugyanígy csináltam volna meg" - hangsúlyozta, megemlítve, hogy a széria visszaadja a könyv iróniáját, humorát, még a "politikai kacsintásait" is.

Kapitány Iván operatőr a forgatás nehézségeiről mesélt, hiszen csaknem 200 helyszínen dolgoztak. Megjegyezte, hogy bár sok eredeti helyszínen forgattak, a digitális munka, a greenbox technika nélkül nem lehetett volna megidézni a 19. századi Magyarországot.

A sorozat zenéjét Hrutka Róbert szerezte, aki elmondta: eddigi legszebb munkájának tartja a Kossuthkiflihez készült két és fél órányi, szimfonikus zenekarral rögzített anyagot. Megjegyezte: korabeli népdalokat is gyűjtöttek, hogy felidézhessék, milyen dallamok szólalhattak meg a korban.

Újságírói kérdésre elhangzott: a költségvetés nem éri el az átlag magyar filmekét, Rudolf Péter szerint az ötórányi anyag három hosszú nagyjátékfilmet adna ki. Kapitány Iván hozzátette, a Kossuthkifli költségvetése "messze alatta van a szükségesnek", hiszen kosztümös filmet forgattak, sok digitális utómunkával.