Civil szervezetek a bevándorlásról, nyílt levél a parlamenti vitanapra

A bevándorlással kapcsolatos adatok szándékos elferdítésének veszélyeire hívja fel az országgyűlési képviselők figyelmét a február 20-ai bevándorlással foglalkozó vitanap előtt Magyar Helsinki Bizottság (MHB) és további öt civil szervezet egy nyílt levélben, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

Értékelésük szerint veszélyes a bevándorlókkal kapcsolatos kormányzati "riogatás és bűnbakképzés", Magyarországnak nincs szüksége költséges rendőrállami megoldásokra és az EU-ellenesség további szítására. Magyarországnak a migrációs és a menekültügyi politika terén is meg kellene őriznie az európai és jogállami értékeket - írták -, és ennek megvalósítására gyakorlati javaslatokat is tesznek.

A levélírók szerint a vitanap címe azt a hamis látszatot kelti, mintha kifejezetten Magyarországra irányulna és hazánkat különösen sújtaná a "megélhetési bevándorlás". "Megélhetési bevándorlókról" nincsen értelme beszélni, mert a bevándorló természetesen elsősorban megélhetési céllal változtat országot – fogalmaznak. Hangsúlyozzák, hogy meg kell különböztetni a bevándorlás és a menekültügy kérdését. Gazdasági bevándorló ugyanis az, aki munkavállalási, vállalkozási, oktatási céllal érkezik Magyarországra. Ők az a 140 ezer külföldi, akik már most is velünk élnek. Többségük a szomszédos országokból érkezett magyar. Azok viszont, akiket a kormány most "megélhetési bevándorlóknak" nevez, valójában menedékkérők - írják.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a menedékjog az Alaptörvény és az Európai Unió Alapjogi Chartája által is védett alapjog. Vagyis mindenkinek joga van védelemhez Magyarországon, akit hazájában üldöznek, kínoznak, vagy nemzetközi konfliktus miatt menekülnie kell. Ezért menedékkérőkre általánosságban alkalmazni a negatív "megélhetési" címkét teljességgel méltánytalan - teszik hozzá.

A bevándorlás a magyar gazdaság és a társadalom számára hasznos, nélküle "nem lehetnének ma segítségünkre ukrán vagy erdélyi orvosok, német vállalkozók, nem lehetnénk büszkék vietnami származású magyar sakkvilágbajnokunkra, nem élvezhetnénk a világkonyha örömeit és nem működhetnének sikerrel a koreai vagy indiai multinacionális vállalatok sem Magyarországon" - fogalmaznak.

Hozzáfűzik, hogy a velünk élő bevándorlók nagyobb arányban dolgoznak, mint a magyarok, sok magyar egyetemet pedig már most is csak a külföldi diákok tartanak el. Kiemelik, hogy Magyarországot egyáltalán nem "fenyegetik" a kulturálisan eltérő bevándorlók, mert a lakosság kevesebb mint 2 százalékát kitevő bevándorlók háromnegyede európai országból érkezett. Két év alatt húszszorosára emelkedett ugyan a menedékkérők száma, de a védelmet kapóké a 2012-es 462-ről az elmúlt évre csupán 535-re nőtt, és az ország tavaly a költségvetés mindössze 1,5 tízezrelékét fordította a menekültügyre, ami 2,6 milliárd forintot jelent. A közvélekedéssel ellentétben pedig az Európai Unió jelentős pénzt ad a helyzet kezelésére és a menekültügyi eljárás már így is az egyik legrövidebb egész Európában - írják.

A kormányfő által felvetett ötlet pedig, amely szerint "az ellátásukat megkeresendő" dolgozniuk kell az őrizetbe vetteknek, a magyar történelem legsötétebb, munkatáborokkal sújtott időszakát idézi - olvasható a levélben.

A jelenlegi helyzetről azt írják, hogy a kormányzati kommunikáció csak a bűnbakképzést, a figyelem elterelését és a Jobbik szavazóinak megnyerését szolgálta. Egyebek mellett azt javasolják, a magyar kormány lépjen fel azért, hogy az uniós fejlesztési politika révén Koszovó élhető hellyé váljon. Kérjen az EU-tól jelentős pénzügyi és szakmai segítséget a szerb-magyar határon jelentkező helyzet kezelésére, az EU-val együtt lépjen fel annak érdekében, hogy Szerbia hatékonyan működjön közre a nemzetközi védelemre és egyéb jogcímű tartózkodásra nem jogosult koszovói állampolgárok visszaküldésében, visszafogadásában - olvasható a dokumentumban.

Az MHB mellett a Artemisszió Alapítvány, a Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, a Migszol Migráns Szolidaritás Csoport és a Terre des Hommes elnevezésű szervezet jegyzi a dokumentumot.