Oroszországnak nagyobb szüksége van Magyarországra?

Oroszországnak nagyobb szüksége van Magyarországra, mint Magyarországnak Oroszországra - jelentette ki a politológus a közrádióban. Kiszelly Zoltán szerint felértékelődött hazánk szerepe: Magyarországon át vezethetnek az új, Ukrajnát elkerülő gázvezetékek, és a térség gázellátásában fontos szerepet kaphatnak a magyar és az osztrák tározók. Beszélt arról is, hogy Vlagyimir Putyin szerinte "színpadnak" használta Budapestet, innen próbálta világosabbá tenni az orosz álláspontot az ukrajnai konfliktus kapcsán. Úgy vélte: Nyugat-Európa rá van szorulva az orosz nyersanyag- és felvevőpiacra, máskülönben a gazdasági növekedés továbbra is alacsony marad. Megjegyezte azt is, hogy bizonyos felek az ukrajnai helyzet kiélezésében érdekeltek, így ugyanis az európai országok megemelhetik védelmi kiadásaikat.

Energetikai, gazdasági politika – Kiszelly Zoltán szerint ezt a fontossági sorrendet állíthatjuk fel, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásának eredményeit vizsgáljuk.

A politológus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az egyik legfontosabb eredménynek nevezte, hogy kedvezményes áron hívhatjuk le az eddigi hosszú távú szerződésből fel nem használt gázt. Az ellátás biztonságát növeli az is, hogy megállapodtak arról, az új, Ukrajnát elkerülő gázvezeték megépítésében együttműködnek a felek – tette hozzá.

Az ukrajnai helyzet kapcsán elmondta: a magyar érdek az, hogy béke legyen. Nemcsak azért, mert Ukrajna szomszédos ország, hanem azért is, mert ez az előfeltétele a szabadkereskedelemnek, a gazdasági együttműködésnek.

Az oroszoknak talán most nagyobb szükségük van Magyarországra, mint Magyarországnak Oroszországra. Hazánk felértékelődését jelzi, hogy tegnap Putyin elnök is arról beszélt, Törökországból szeretnék meghosszabbítani a Kék Áramlat, illetve a Török Áramlat gázvezetéket, valamint Azerbajdzsánból Grúzián keresztül is érkezne egy gázvezeték. Ezek egymással versengenek, mindenki szeretne eladni a térségünknek gázt, a vezetékek pedig vagy Magyarországon keresztül haladnának vagy az ausztriai és magyarországi gáztározókban tudnák tárolni az olcsón megvásárolt gázt, amit hideg teleken drágábban el tudnának adni. Itt nemcsak Magyarország ellátásáról van szó, hanem minimum Szerbiáéról is – magyarázta.

Ukrajna kapcsán Vlagyimir Putyin „kihasználta ezt a színpadot”, hogy jobban megvilágítsa az orosz álláspontot. Nyugaton az oroszokat agresszornak, az ukránokat pedig áldozatnak állítják be, az orosz értelmezés ennek nagyjából az ellentéte. Emellett Putyin azzal, hogy ismét a béketörekvéseit hangoztatta, válaszolt azokra a francia és német kezdeményezésekre, melyek Kelet-Ukrajnában békét akarnak. Ez ugyanis az előfeltétele a gazdasági együttműködés javulásának – jegyezte meg Kiszelly.
Kiszelly Zoltán a 180 percben

Nyugat-Európa nagyon rá van utalva az orosz nyersanyagra és felvevő piacra. Mindenki tudja, hogy az olajár előbb-utóbb vissza fog menni száz dollár fölé, és akkor az oroszoknak megint lesz pénzük. A nagy kérdés pedig az, helyreáll-e a korábbi viszony, miszerint az oroszok a pénzüket továbbra is Nyugat-Európában költik el, holland, olasz, lengyel élelmiszerekre vagy német járművekre és gépekre. Ez nagyon sokat segítene Nyugat-Európának is, hogy a gazdasági növekedés ne 0 és 1 százalék legyen, hanem ennél magasabb – hangoztatta a politológus.

Ez a béke kérdését felértékeli, ezért is pendítette meg Putyin elnök a béke húrjait, miközben tudjuk, hogy a kelet-ukrajnai katlancsatában a harcok fokozódnak, vagyis a helyzet nem a Minszk-2 folyamat jegyében alakul – mondta Kiszelly, aki fontosnak nevezte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hangoztatta, Magyarország a Nyugat álláspontját osztja.

Vannak olyan felek, amelyek nem a békében, hanem a konfliktus fokozásában érdekeltek – jelentette ki a politológus. Utalt rá, hogy az Egyesült Államok, Lengyelország, illetve a balti államok a fegyverszállítás kérdésében harciasabb álláspontot képvisel. Eközben hat NATO-tagországba csapatokat telepítenek, és közben zajlik a katonai szövetség újraértelmezése. A NATO az elmúlt húsz évben elveszítette az ellenségképét, ha ezt az oroszokban sikerül megtalálni, akkor ez azt is jelenti, hogy az európaiakat egy háborús veszély árnyékában jobban rá lehet venni a jóléti kiadások visszafogására és a hadi kiadások növelésére – érvelt a politológus.