Internetfüggőség: rá kell döbbenni

Ez nem elismert mentális zavar, diagnózis, árulkodó jelek azonban lehetnek - mondta az ELTE Pszichológiai Intézetének munkatársa az M1 hétfő reggeli műsorában.

Egy friss felmérés szerint tízből egy internetező közel áll a függőséghez, amely egyébként bármely korosztálynál kialakulhat. Király Orsolya, az ELTE Pszichológiai Intézetének munkatársa az M1 hétfő reggeli műsorában azt hangsúlyozta: az, hogy valaki túl sokat, vagy legalábbis mások szerint túl sokat netezik, önmagában még nem függőség, a kulcskérdés az, okoz-e ez fennakadásokat az életvitelben, a munkájában, családjában. Ha igen, akkor lehet érdemes „problémás használatról” beszélni - húzta alá a szakember.

Ha valaki megteheti, hogy órákat ülhessen a gép előtt, mert sok szabad ideje van, még nem függő, de ha családapa, családanya tölt úgy 3-4 órát a masinánál, hogy közben elhanyagolja a gyerekeket, a családját, ott már gond lehet. Nem véletlen egyébként, hogy legtöbbször épp családtagok kérnek segítséget, bár ennek még nincs kialakult módja, ahogyan az internetfüggőség sem egy elismert mentális zavar, diagnózis - tette hozzá Király. Ha valaki mégis nagyon komolynak érzi a helyzetet, pszichológushoz érdemes fordulnia, de ehhez az érintett közreműködése, motiváltsága is nélkülözhetetlen - hívta fel a figyelmet a szakember.

Gyerekek esetében mindenképp érdemes ésszerűen korlátozni az „internetidőt”, de soha nem büntetésként, hanem úgy, hogy a kicsi mindig kapjon valamilyen alternatívát. A gyerek a legtöbbször ugyanis azért ül le a gép elé, mert unatkozik, e helyett kell a szülőnek – még ha sokszor nehezére is esik – valamit kitalálni. A felnőtteknek is leginkább a hozzátartozók tudnak segíteni, azzal például, hogy valaki nem szolgálja ki az akár napok óta internetező házastársat, hadd döbbenjen rá maga, hogy változtatni kell - mondta az ELTE Pszichológiai Intézetének munkatársa az M1 hétfő reggeli műsorában.