Csaknem 7 év telt el azóta, hogy Koszovó kikiáltotta függetlenségét. Azóta nemhogy javult volna, hanem sokkal rosszabb lett a koszovóiak helyzete. Tombol a bűnözés, fékezhetetlen a korrupció, és a munkanélküliség is itt a legmagasabb Európában. Sokan egész egyszerűen kilátástalannak tartják életüket, a túlélés egyetlen módját az elvándorlásban látják.
Felállva tapsoltak a képviselők a koszovói parlamentben, az emberek pedig az utcákra vonultak, örömmámorban ünnepelték 2008. február 17-én Koszovó függetlenségének kikiáltását. A volt jugoszláv tartomány egyoldalúan döntött a Szerbiától való elszakadásról, amit Belgrád a mai napig nem ismer el. Ennek hátterében több évszázados ellentét áll. Az albánok szerint az illirek vagyis az albánok elődei éltek ezen a területen, míg a szerbek ősi földjük megszállóiként tekintettek az albánokra.
A második világháború után Koszovó az egykori Jugoszlávia autonóm tartománya lett. Önálló rendőrséggel, bírósággal. A délszláv állam felbomlása után Szerbia részévé vált. 1989-ben azonban Slobodan Milosevics megszüntette autonómiáját, és etnikai tisztogatásba kezdett. Az albán ellenállás egy ideig békés volt, aztán háborús időszak következett. Ennek lezárása, a függetlenség kikiáltása sem hozott valódi megoldást.
Az azóta eltelt időszakban a gazdasági, szociális helyzet tovább romlott. Az európai országok közül Koszovóban a legnagyobb a munkanélküliség, főleg a fiatalok körében. A munkaképesek több mint harmadának nincs állása. Egy koszovói fiatalnak pedig szinte lehetetlen elhelyezkedni, 70 százalékuk állástalan. Koszovóban 1,8 millió ember él, közülük minden harmadik mélyszegénységben, átlagosan átszámítva napi 500 forintból. Emiatt virágzik a korrupció, a feketegazdaság és a szervezett bűnözés.
A lakosság többsége az elvándorlásban látják a kiutat. Mindent hátrahagyva elindulnak Nyugatra. Havonta csaknem 20 ezren hagyják el az országot. Tavaly az év első felében Koszovóból érkezett a legtöbb illegális bevándorló Magyarországra, összesen.
A tömeges kivándorlás témája Koszovóban is mindennapos téma - a Híradónak Amra Zejneli, a koszovói RTV szerkesztője foglalta össze a tapasztalatait.
„Akikkel az elmúlt időszakban beszéltünk, kizárólag gazdasági okok miatt indultak útnak. Ugyanis Koszovóban nagyon magas a munkanélküliség. A fiatalok 55 százaléka munkanélküli.
Akiknek van munkája az is keveset keres, hozzávetőlegesen 400 eurót az állami szférában, a magánszektorban dolgozók pedig közel 200 eurót kapnak. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen sokba kerül a megélhetés Koszovóban érthető, hogy ebből a pénzből nem tudják eltartani a családokat. Az elmúlt hónapokban sokkal többen hagyták el Koszovót és próbáltak illegálisan Európába jutni és most már nem csak a fiatal férfiak, hanem egész családok is, sokszor kisgyerekekkel.
Hallottam olyan történetekről is, amikor várandós asszonyok azért indultak el, mert abban bíztak, hogy ha uniós országban szülik meg gyermeküket könnyebben kapnak legális iratokat. Természetesen ez nem igaz. Kérdeztük az illetékes minisztériumot, de erre az évre még nem adtak ki pontos adatokat, amit tudunk, hogy tavaly több mint 24 000 embert költözött el Koszovóból. Általában Belgrádig buszokkal utaznak a kivándorlók, majd onnan Szabadkáig. Ott már megvannak az összekötők, akik fejenként 150 euróért átcsempészik őket a szerb-magyar határon. Az útirány legtöbb esetben Németország. Tegnap a Rádiónkban mi is foglalkoztunk a témával. Kiderítettük, hogy naponta 5 autóbusz indul Pristinából Belgrádba, de már napokra előre minden jegy elkelt” – mondta a Híradónak a koszovói RTV szerkesztője.
