A legbátrabb város ünnepét tartották Balassagyarmaton

A Civitas Fortissima - a legbátrabb város - ünnepét tartották csütörtökön Balassagyarmaton. Arra a 96 évvel ezelőtti napra emlékeztek, amikor a Nógrád megyei település lakossága kiűzve a megszálló cseheket elérte, hogy Balassagyarmat Magyarország része maradjon.

A Civitas Fortissima téren tartott megemlékezésen Medvácz Lajos (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: a képviselő-testület 1998-ban városi ünneppé nyilvánította január 29-ét, és döntött arról is, hogy a Civitas Fortissima feliratot címerében és a városháza homlokzatán is elhelyezzék.

Urbán Árpád MSZP-s képviselő előterjesztésére az Országgyűlés 2005-ben törvényben rendelkezett a cím használatáról, tisztelegve ezzel az események, s fejet hajtva a hősök előtt.

A polgármester utalt arra, hogy az elmúlt 10-15 évben könyvek jelentek meg, film készült, és az 1919. január 29-i események a Magyar Örökség kitüntető díjjal bekerültek a Magyar Örökség és Európa Egyesület által létrehozott Aranykönyvbe, "amely korunk, valamint a világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeinek emlékeit őrzi".

Kiállítás a cseh katonaság 96 évvel ezelőtti kiűzéséről Balassagyarmaton


Medvácz Lajos felidézte: az első világháború végén, 1919 januárjában a csehszlovákok átlépték az Ipolyt, elfoglalták a vasútvonalat, majd egy negyven tagú különítmény bevonult Balassagyarmatra, az ott állomásozó katonák pedig - utasításra - puskalövés nélkül távoztak a városból.

A megszállók egyértelművé tették, hogy a gyarmatiak hamarosan egy új állam polgárai lesznek, a cél komolyságának demonstrálására január 24-én a városba érkezett Bazovszky Zsupán, a prágai kormány megbízottja, hogy átvegye a közigazgatás irányítását.
Ez indította el az ellenállást, iparosok, tisztségviselők, vasutasok kezdtek szervezkedni, majd 29-én hajnalban a Magyarnándorban állomásozó katonák segítségével támadást indítottak. A nap folyamán a fegyverbe szólított polgárok, iparosok, tanárok, diákok lőtték is a környező háztetőkről, épületekről a laktanyát, majd délután megérkeztek az iglói géppuskások, és két órakor, az utolsó roham után a csehek megadták magukat. Balassagyarmat felszabadult.

Medvácz Lajos az események felidézése után elmondta: egy évvel később hozták a határozatot, amelyben "elrendeli a képviselő-testület, s az utódoknak is meghagyja, hogy minden január 29-én hazafias ünnep rendeztessék".

Horthy Miklós kormányzó 1922-ben avatott fel emléktáblát a városháza falán, a csehkiverésben jelentős szerepet vállaló vasutasok pedig az állomásépület falán állítottak emléktáblát az ellenállás résztvevőinek és a hősi halottaknak.
Balassagyarmaton az évfordulóra felújították a 16-os Honvéd szobrát, megnyitották a Civitas Fortissima Múzeumot, vetélkedőt rendeztek és előadásokat tartottak a történelmi eseményekről.