Nemzetpolitikai Kutatóintézet: megkérdőjeleződhet a romániai jogállamiság érvényesülése

A sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium ügyében hozott bírósági döntés alkalmas arra, hogy megkérdőjeleződjön a romániai jogállamiság és a demokrácia alapvető értékeinek érvényesülése - írták az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésükben.

A sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium ügyében hozott bírósági döntés alkalmas arra, hogy megkérdőjeleződjön a romániai jogállamiság és a demokrácia alapvető értékeinek érvényesülése - írta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet legfrissebb elemzésében, amelyet pénteken juttatott el az MTI-hez.

Az elemzés az ügy előzményeként tartalmazza, hogy a kollégium az erdélyi református egyház oktatási intézményrendszerének része, 1859-es alapítása óta az egyház szerves részeként működött, és 1948-ban államosították. Az 1990-es években elindultak a földvisszaadások és 2000 után megszülettek az általános visszaszolgáltatási és kárpótlási törvények is, ezek egyikének mellékletében szerepelt a Székely Mikó Kollégium visszaadása is.

Háromtagú bizottság jött létre, amelynek feladata volt az egyes ingatlanok jogi helyzetének megvizsgálása és a visszaadásról szóló jegyzőkönyv kiállítása. Mindkét lépés megtörtént, a visszaadást azonban magánszemélyek megtámadták, és mivel a polgári peres eljárásban veszítettek, 2007-ben büntetőpert kezdeményeztek a bizottság tagjai ellen. Ebben 2014. november 26-án jogerősen három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a bizottság tagjait és visszaállamosították a kollégium épületét.

A Mikó-ügy vádlottjai az elemzés szerint azt kérték az alapfokon eljáró buzaui bíróságtól mindjárt a per elején, hogy mindennemű büntetőjogi felelősség vizsgálata előtt állapítsa meg, az ingatlan a református egyház tulajdona. Ennek a bíróság helyt adott, és kimondta, hogy a református egyház az ingatlan tulajdonosa.
Kiemeli az intézet, semmilyen kétség nem fér ahhoz, hogy a bizottságnak volt hatásköre a Mikó Kollégium visszaszolgáltatására, és ezt a Brassói Ítélőtábla is kimondta. Megállapítható, hogy a bizottság tagjai sem az eljárásukban, sem pedig a kollégium tulajdonjogának kérdésében nem tévedtek, ezért sem polgári jogi, sem büntetőjogi felelősségük nem állapítható meg - olvasható az elemzésben.

Kitért arra is a kutatóintézet, hogy a pernek vannak morális következményei is: a református egyháznak át kell értékelnie az államhoz fűződő viszonyát, a döntéssel ugyanis az állam azt mondja az egyháznak, hogy más tulajdonát ellopta, jogtalanul kért és szerzett meg egy ingatlant. További következmény, hogy ezzel végérvényesen leállhat az egyházi ingatlan-visszaadás menete, és az ítélet kinyithatja a kaput a már visszaszerzett egyházi javak modern kori visszaállamosítása előtt - írta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet.