A duális képzés tökéletesen működhet bizonyos műszaki iskolák esetében. Ezek az intézmények rá tudnak csatlakozni egy-egy nagyvállalat igényeire - véli Mezey Barna, az ELTE rektora. Ahhoz, hogy magánbefektetők jelenjenek meg a felsőoktatásban, közvetlen érdekeltségi pontokat kell találni. Saját intézménye esetén szerinte ez elég nehéz, de - mint fogalmazott - rajta vannak.
A felsőoktatásra nem szabad egysíkúan és skatulyákban gondolkodva tekinteni. Jó példa erre a duális képzés, melyre sokáig úgy néztek, mint egyfajta megváltó ideára – jelentette ki Mezey Barna, az ELTE rektora az M1 Ma reggel című műsorában.
Ez Németországban kifejezetten főiskolai tevékenység, mely valamely nagyvállalathoz kapcsolt, annak az igényeit kielégítő képzési forma. Ez tökéletesen működhet bizonyos műszaki iskolák esetében, melyek rá tudnak kapcsolódni az adott igényekre. Vannak azonban olyan intézményeink, melyek a felsőoktatásnak egy egészen más szféráját töltik fel. Nagyon sok olyan képzésre is szükség van, mely egyfajta közfeladatként jelenik meg, és semmiképp nem csatlakoztatható rá semmiféle ipari csatornára – magyarázta.
Az ELTE-nek sajátos a helyzete, hiszen részben pedagógusképzéssel, részben alapkutatásokkal foglalkozik. Az intézmény költségvetésének valamivel több mint harmada saját bevétel. Ennek gerince a pályázatokból származó bevételek, illetve a költségtérítés, ami mintegy 9 milliárd forintot jelent. A vállalkozásból, ipari együttműködésből származó bevétel pedig 300 millió forint, vagyis az előbbi összeg 3 százaléka. Rendkívül nehéz behozni ezeket a pénzeket. Ahhoz ugyanis, hogy magánbefektetők jelenjenek meg a felsőoktatásban, ahhoz közvetlen érdekeltségi pontokat kell találni. Az ELTE esetében ez elég nehéz, de rajta vagyunk, hogy megcsináljuk – fogalmazott a rektor.
Annak kapcsán, hogy a kormány átvállalta az egyetemek adósságát, Mezey Barna elmondta: azoknak az intézményeknek ez nagy segítség, melyeknél a költségvetést rendkívüli mértékben megterhelte valamilyen PPP-kötelezettség.
Azonban a lehetőségek is különbözőek – hívta fel a figyelmet a rektor, aki kiemelte, hogy a közösségi forrásokból a központi régió rendkívül keveset kap, ugyanakkor az Innovációs Kutatási Hivatal programjában nagyon komoly összegek állnak rendelkezésre. Utóbbinál az ELTE-nek komoly esélyei lesznek, a műszaki felsőoktatásnak pedig az ipar irányában kell „nagyon határozottan” kereskednie – szögezte le.
