Továbbra sem született bérmegállapodás a szociális partnerek között a jövő évi bérekről, miután a kormányzat még nem válaszolt a szakszervezeteknek a bérmegállapodás feltételének tekintett kérésére, hogy tárgyaljon egyéb követeléseikről is. A felek pénteken a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) ülésén folytatták a bértárgyalást.
A kormány és a munkaadói oldal által elfogadott, és a szakszervezetek által feltétellel támogatott tervezetben mintegy 3,5 százalékos minimálbér és garantált bérminimum növekedés, és 3-4 százalékos bérajánlás szerepel. Megállapodás hiányában a kormány egyoldalúan kihirdeti a minimálbér éves összegét, azonban bérajánlás így nem születhet. A minimálbér 3500 forinttal, bruttó 105 ezerre, a garantált bérminimum 4000 forinttal, bruttó 122 ezer forintra növekedhet jövőre.
A tervezetet az NGTT civil oldala is pozitívan értékelte, hiszen várhatóan 0 százalék körül lesz az infláció jövőre, így a 3,5 százalékos növekedés reálbér-emelkedést jelent.
Az ülésről tiltakozásul kivonult a szakszervezeti oldal részéről Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezet Szövetsége elnöke és Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, mivel véleményük szerint nem legitim a fórum a bérekről történő tárgyalásokra.

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülése
-
-
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülése a Belügyminisztériumban 2014. december 19-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke beszél a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén a Belügyminisztériumban 2014. december 19-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke beszél a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén a Belügyminisztériumban 2014. december 19-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) elnöke (j) beszél a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén a Belügyminisztériumban 2014. december 19-én. Mellette Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke (b).
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára (b2) beszél a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén a Belügyminisztériumban 2014. december 19-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke (k) beszél a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén a Belügyminisztériumban 2014. december 19-én. Mellette Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke (b) és Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke (j).
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Apró Antal Zoltán soros elnök (k) beszél a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén a Belügyminisztériumban 2014. december 19-én. Mellette Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára (b) és Deák Imre, Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára (j).
MTI Fotó: Mohai Balázs
-
-
Apró Antal Zoltán soros elnök (b3) beszél a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén a Belügyminisztériumban 2014. december 19-én. Mellette Beran Ferenc, a Magyar Katolikus Egyház képviselője (b) és Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára (b2).
MTI Fotó: Mohai Balázs
Varga László elmondta: 2010 óta nincs olyan, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) megfelelő, tripartit szociális párbeszéd Magyarországon, ami minden érintett szereplőt magába fogna, a minimálbér tárgyalásokon nincsen jelen a közszféra képviselője. Emlékeztetett: a közszférában a bérek a költségvetési törvény szerint hét éve be vannak fagyasztva.
Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára erre reagálva elmondta: az ILO-tól nem kaptak olyan jelzést, hogy nem felelne meg Magyarország a normáknak. A közszférát érintő adatokat mindig elküldik az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) részére, egyeztetnek is velük - tette hozzá.
Modori László a jövő évi minimálbérekről elmondta: a megállapodás-tervezet elkészült, azonban az aláírásra nem került sor.
Hozzátette: a kialakult kompromisszum az emelés mértékéről mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal számára elfogadható. Jelezte: Czomba Sándor államtitkár a kormányzati szereplőkkel egyeztet, hogy a megállapodás aláírásra kerüljön, és egy konszenzusos minimálbér-megállapodás szülessen. Ez a kérdés a kormány december 22-i napirendjén szerepel - tette hozzá.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke kiemelte: a szakszervezetek akkor adják a nevüket a jövő évi bérekről szóló megállapodáshoz, ha a kormány tárgyalássorozatot kezd jövőre a korkedvezményes nyugdíjrendszer meghosszabbításáról, valamint módosításáról és a munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosításáról.
Az MSZOSZ elnöke elmondta: Magyarországon a dolgozók mintegy harmada szegény, szakképzettséget igénylő munkával nem lehet megkeresni az előző évi létminimumot. A 105 ezer forintos bruttó minimálbér nettója 68 ezer 250 forint, ami 19 ezer 250 forinttal kevesebb, mint a tavalyra számított létminimum mértéke - ismertette. A szakképzett minimálbér nettója 8 ezer 200 forinttal marad alatta a létminimumnak - tette hozzá.
Példátlannak nevezte, hogy 1988 óta van háromoldalú országos bértárgyalás, de olyan még nem volt, hogy úgy tárgyaljanak a bérekről, hogy már elfogadott adótörvény és gyakorlatilag eldöntött költségvetés volt. Megjegyezte: ezért is érezhető, hogy komoly feszültség van a szakszervezetek között is a megállapodásról. Hozzátette: szükség van bérajánlásra, ami hosszú ideje orientációs alapnak számít a munkaadók és a szakszervezetek közötti bértárgyalások során. Modori László erre reagálva elmondta: az adótörvények tudomása szerint szerepeltek az NGTT napirendjén, volt egyeztetés korábban.
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke a munkaadók nevében kifejtette: fontos a megállapodás, mert akkor bérajánlás is születik. Ez a munkahelyi tárgyalások során lehetővé teszi, hogy egy központilag elfogadott ajánlás keretei között tudjanak tárgyalni a munkáltatók és a szakszervezetek - tette hozzá. Abból kell kiindulni, hogy mi a gazdaság teljesítőképessége, nem lehet szociális juttatásként kezelni a béreket, ez a munkának az ellenértéke - mondta a munkaadói oldal képviselője.
A munkaadói oldal is fontosnak érezte, hogy a háromoldalú, versenyszférát érintő konzultációs fórumokon a kormány aktívabban vegyen részt, gyakrabban egyeztessenek, több témát öleljenek fel.
Hozzátette: támogatják, hogy versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma monitoring bizottsága vegye napirendre a munka törvénykönyvének a felülvizsgálatát. A munkáltatói fontosnak tartja azt is, hogy tárgyalásokat folytassanak a sztrájktörvény bizonyos pontjainak módosításáról és a korkedvezményes nyugdíjról - mondta Zs. Szőke Zoltán.
Szendrei Róbert a civil oldal nevében hangsúlyozta: támogatják a minimálbér növekedését, mivel fontos cél, hogy a munkabérből meg lehessen élni, de az is fontos cél, hogy a munkabéreket ki lehessen fizetni és a munkahelyek száma ne csökkenjen.
Magyarország gazdasági teljesítménye 2010-2014 között jelentősen javult, a GDP bővülési üteme 1,2-ről 3,9 százalékra nőtt, infláció jelenleg nincs - ismertette. Az adatok bizakodásra adnak okot, megalapozzák, hogy a minimálbérek is nőhessenek olyan mértékben, amelyet a gazdasági teljesítmény megenged - tette hozzá.