Hazakerültek magyar vonatkozású orosz levéltári iratok másolatai

Az egykori Szovjet Írószövetség magyar vonatkozású levéltári iratairól készített digitális másolatok kerültek vissza Magyarországra. Az ünnepélyes átadás hétfőn volt, a Magyar Nemzeti Levéltár épületében.

"Oroszországban még ma is nagyon nehezen nyílnak meg az archívumok, jelenleg a második világháború lezárása táján járunk az egyes korszakok kutatási lehetőségeit tekintve, az 1956-os dokumentumoktól még mindig messze vagyunk" - fogalmazott Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára, volt moszkvai nagykövet.

Mint mondta, óriási anyagon "ülnek" még Moszkvában. Hozzátette: ennek egyik oka az, hogy az események akkori aktív szereplőinek egy része még mindig pozícióban van. Mint mondta, a második világháborúról, 1956-ról a közép- és kelet-európai területekhez való viszonyulásról sok esetben továbbélő általános önképe van Oroszországnak, továbbra is tetten érhető a szovjet típusú megközelítés és történelemfelfogás.

A volt Szovjet Írószövetség magyar vonatkozású dokumentumainak digitális másolatait tartalmazó CD-ket Seres Attila, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője nyújtotta át Mikó Zsuzsannának, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójának.

Mikó Zsuzsanna kiemelte: a magyar múlt feltárása szempontjából kiemelt jelentőségűek az oroszországi levéltárakban fellelhető anyagok. Szólt arról, hogy a kutatások folytatását szolgálja a levéltári vegyes bizottság jövőre várható újabb ülése; a testület célja az, hogy együtt jelentesse meg a két ország levéltáraiban őrzött forrásokat.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke arról beszélt, hogy a dokumentumok hazakerülésével új korszak nyílik a magyar-szovjet írószövetségi kapcsolatok megismerése, "a korszak lelkiállapotának bemutatása" terén.

Három történelmi kötetet mutattak be

Az eseményt három új, magyar-orosz relációjú történelmi kötet bemutatója kísérte az Argumentum Kiadó és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiadásában. Az egyik Rosonczy Ildikó Hadaink vonulnak című könyve, amely K. R. Szemjakin orosz ezredes magyarországi leveleit mutatja be 1849-ből; a másik, Kolontári Attila és Seres Attila A Komintern "védőszárnyai" alatt című kötete Rákosi Mátyás 1925 és 1940 közötti börtönéveiről fellelt orosz levéltári forrásokra támaszkodik; a harmadik pedig, Babus Antal Egy konzervatív úr a baloldali zarándokok között című munkája Magyary Zoltán szovjetunióbeli útját mutatja be.

A Magyar Nemzeti Levéltár sajtóanyaga kiemeli, hogy az 1941-1991 közötti időszak történeti tudatunk meghatározó eleme, ma is jelen van a mindennapok társadalmi diskurzusában. Ebben az időszakban a legintenzívebbek a magyar-szovjet politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok, a két ország viszonyrendszere Magyarország alávetettségéből fakadóan "szervesült", a 20. század magyar történelmének rekonstruálásához és mélyreható megismeréséhez elengedhetetlen az oroszországi levéltárakban őrzött iratanyag célirányos és rendszerezett feltárása, feldolgozása és publikálása magyar nyelven. Az utóbbi időben egyre több eddig titkosított archív anyag válik hozzáférhetővé és kerül a tudományos forgalomba.

A Moszkvai Magyar Levéltári Intézetet 2001-ben hozták létre abból a célból, hogy koordinálja és segítse az Oroszországban folyó magyar történettudományi kutatásokat, a magyar történelemre, s különösen a 20. századi magyar-szovjet kapcsolatokra vonatkozó levéltári forrásfeltárást. A szovjet blokkba tartozó egykori szocialista országok közül egyiknek sincs hasonló tudományos háttérintézménye.