A jogász szerint az ügyfelek még többet is visszaperelhetnek abból a 7 ezer milliárd forintból, melyet a bankok az árfolyamkockázat alkalmazásával kerestek a devizahiteles ügyfeleken.
Akik a forintosítást támadják, kétségbe vonják annak az alapelvnek a szükségességét, miszerint az állam beavatkozhat az ügyfél és a bank kapcsolatába – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum jogi tanácsadója az M1 Ma reggel című műsorában.
Felhívta a figyelmet arra: az, hogy az állam belépett a devizahiteles perekbe, nem szükségszerűség volt, hanem sokkal inkább egy gesztus az ügyfelek felé.
Arra a felvetésre, miszerint Ausztriában és Franciaországban hasonló probléma volt a svájci frank alapú hitelekkel, ott azonban nem lépett az állam, ifj. Lomnici Zoltán úgy reagált: ő Boros Imre közgazdásszal ért egyet, miszerint ezt a terméket nem hagyták bevezetni ebben a formában, csak a mi régiónkban. Nálunk nem foglalták a szerződésekbe például az értékállandósági kikötést. Mindezzel pedig térdre kényszerítették a társadalom motorját, a középosztályt.
Beszélt arról is, hogy a Fővárosi ítélőtábla polgári kollégiumának egyik állásfoglalása arról szól, nem devizahitelnek, hanem forinthitelnek tekintik a konstrukciót. Innentől az árfolyamrés, az árfolyamkockázat ténye is megkérdőjeleződik, jogos-e annak a fogyasztóra való terhelése. Ezért gondolják a civilek, hogy az árfolyamkockázat terén is lehet kertesnivalójuk az ügyfeleknek. Így akár tömeges perek is indulhatnak ebben a kérdésben, és az ügyfelek visszaperelhetnek többet is abból a 7 ezer milliárd forintból, melyet a pénzintézetek – az mno.hu számítása szerint – felhalmoztak.
Megemlítette: az Európai Uniós 1993-as fogyasztóvédelmi irányelve kimondja, a tájékoztatásnak tökéletesnek, érthetőnek kell lenni, és minden esetben a fogyasztóra méltányosan kell alkalmazni a szabályt. Ezt a fair bankokról szóló törvénybe még inkább átvették.
