Pozitív Johannis sajtója Erdélyben

Többnyire bizakodó hangvételű vélemények jelentek meg kedden az erdélyi magyar lapokban azzal kapcsolatban, hogy a vasárnapi romániai választáson Klaus Johannist, Nagyszeben szász nemzetiségű polgármesterét választották Románia elnökévé.

A kolozsvári Szabadság napilap vezércikkírója úgy értékelte, Johannist már-már forradalmi hangulat emelte az elnöki székbe. A külföldi szavazókörzetek körüli botrány pedig a nagyvilág előtt is szemléletesen példázta azt az arroganciát, ahogyan a Victor Ponta vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) a népszolgálatot elképzeli.

"Valami elkezdődött, érezte a választó, majd kikereste Johannis nevét a szavazócédulán" - magyarázta a választás pszichológiáját a cikkíró.

"Klaus Johannis megválasztásával Románia kétségtelenül az európaibb arcát mutatja majd az elkövetkező öt évben, ami tíz év Basescu-uralom után határozottan felüdülés lehet külföldön, belföldön egyaránt. Kérdés persze, hogy a Johannist hatalomra segítő népharag, illetve örömmámor csillapodásával ki marad, mi marad mellette, mekkora marad támogatása és az mire elég. Romániában ugyanis a mássággal szemben táplált előítéleteknél már csak a pontos, jól elvégzett munkával szembeni ellenérzések nagyobbak" - fogalmazta meg vezércikkében a kolozsvári Szabadság napilap.

A Maros megyei Népújság is úgy értékelte, hogy a külföldön élő románok választásának a rossz megszervezése és az ekörül kerekedett botrány vezetett Johannis győzelméhez. Arra emlékeztet, hogy 2012 elején szintén az utcán indult az a mozgalom, amely Victor Pontát és szövetségeseit hatalomra juttatta.

"Ez a korábbi kormányzat hibáit eredményesen kihasználó tábor (…) a bársonyszékbe ülve elfeledkezett az ígéreteiről, a választók érdekében szinte semmit, a hatalom megszerzéséért minden lehetségest megtett" - vélte a Népújság cikkírója.

"Tovább nőtt az a tábor, amely változást szeretne. Amelyet alamizsnával és kampánylufival már nem lehet traktálni, és a szervilis televíziók vitaműsoraival sem megvezetni. Ez jelzés a politikumnak, hogy a saját érdekeik és életszínvonaluk helyett a választókéval kell többet törődni" - állapítja meg a Népújság cikkírója.

A Kovászna megyei Székely Hírmondó napilap is úgy értelmezi a választási eredményt: "kies országunkban is fújdogálni kezdett a változás szele, melynek következtében a politikai szélhámosok, kalandorok és bűnözők ideje lassan lejár".

Klaus Johannis nagyszebeni polgármester, a román Nemzeti Liberális Párt, a PNL német nemzetiségű elnöke, a Keresztény-liberális Szövetség, az ACL jobboldali tömörülés jelöltje a sajtó képviselőinek nyilatkozik egy szavazóhelyiségből távozóban Nagyszebenben 2014. november 16-án, a romániai elnökválasztás második fordulójában. (MTI/EPA/Mihai Barbu)



"Az elnökválasztás második fordulójának eredménye arra utal, hogy 25 évvel a kommunista diktatúra bukása után Romániában is új értékrend van kialakulóban, s csak rajtunk, az ország normalitást óhajtó lakosain múlik ennek kibontakozása és végérvényes megszilárdulása" - írja a Székely Hírmondó napilap.

A Krónika erdélyi magyar napilap vezércikkében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) választással kapcsolatos magatartását bírálta.

"A szövetség majdnem mindent megtett annak érdekében, hogy valamiféle bizarr ésszerűségre hivatkozva, szociáldemokrata harcostársaival vállt vállnak vetve megőrizze a jelenlegi politikai berendezkedést. Saját kormánypozíciói megvédése érdekében nemcsak választói köztudott akaratával volt képes szembemenni, hanem a teljes romániai társadalmat felrázó új szelekkel is, amikor egyértelműen közölte: Johannist semmilyen formában nem tudja támogatni" - állapította meg a Krónika.

A cikkíró arra emlékeztetett, hogy az első fordulót megelőző kampányban Kelemen Hunor azt hangoztatta, neki nem a másik magyar jelölttel, hanem a teljes román társadalommal van vitája, a többségieket kell meggyőzni ugyanis arról, amit a magyar közösség akar. "Ebből kiindulva még inkább felháborító, hogy az RMDSZ nem látott túl az orra hegyénél, és nem akarta tudomásul venni, hogy a célközönségében rövid idő alatt milyen gyökeres változások mentek végbe. Pedig csak a Majális utcai székházból kellett volna lesétálni a kolozsvári Fő térre, s nyilvánvalóvá vált volna, mi zajlik éppen Erdélyben" - állapította meg a Krónika, mely szerint "valahol kell lennie egy határnak, amelyen túl már nem lehet büntetlenül eltávolodni a szavazóktól, az Erdélyben most magyart és románt összekovácsoló valóságtól".

Nemzetpolitikai Kutatóintézet: a magyar többségű megyékben Johannis elsöprő győzelmet aratott

A vasárnapi román államfőválasztáson a magyar többségű megyékben Klaus Johannis elsöprő győzelmet aratott, és országosan Hargitában győzött a legnagyobb arányban 79,78 százalékkal - mutatott rá a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kedden az MTI-hez eljuttatott elemzésében, amelyben kitértek arra is: bár Johannis győzelme váratlan, de ez nem jelenti azt, hogy a román kormány politikájában bármilyen változás állna be.

A kutatóintézet összegzése szerint Klaus Johannis nemcsak az erdélyi megyékben tudta legyőzni Victor Pontát, emellett olyan nagyobb városokban is első helyen tudott végezni, ahol a megyében egyébként riválisa kapott több szavazatot.

A részvételi arány megyei eloszlása is különbözött az első forduló vonatkozó adataitól: az erdélyi megyék egy része a legnagyobb részvételi aránnyal büszkélkedő megyék között helyezkedett el, míg Moldvában nem volt akkora növekedés az első fordulóhoz képest.

Az új államfő országosan Hargitában győzött a legnagyobb arányban 79,78 százalékkal, de Kovászna megye sem maradt el sokkal ettől, ott a szavazók 77,95 százaléka Johannisra szavazott. A két megye ugyanakkor sereghajtó a részvétel tekintetében: Hargita 47,83-al és Kovászna 49,85 százalékkal foglalja el az utolsó két helyet. Ezzel együtt itt is növekedett a részvételi arány az első fordulóhoz képest annak ellenére, hogy nem volt magyar jelölt, az RMDSZ pedig nem végzett direkt mozgósítást a választók körében.

Összességében elmondható, hogy Klaus Johannis váratlanul győzte le Victor Pontát és lett Románia elnöke, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Románia kormányának politikájában bármilyen változás állna be, hiszen az ország miniszterelnöke így Victor Ponta maradt - jegyezték meg.

Kitértek arra is: távlatilag elképzelhető a parlamenti többség megváltozása a parlamenti választások előtt, Johannis politikai kötődései azonban nem annyira egyértelműek, mint elődjéé voltak: a volt nagyszebeni polgármester csupán néhány éve szállt be az országos politikába, ezért akár az őt elnöki székbe segítő alakulatoktól is függetlenítheti magát a jövőben.

A kutatóintézet kiemelte: az elsőfordulós magyar eredmények kapcsán elmondható, hogy Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök fölényesen győzött a Szilágyi Zsolt, Erdélyi Magyar Néppárt elnökével való összehasonlításban, a magyar jelöltekre leadott voksok 86,11 százalékát szerezte meg, míg Szilágyi Zsolt a 13,88 százalékát. Ugyanakkor az öt évvel ezelőtti államfőválasztás eredményeivel összehasonlítva látszik, hogy a magyar jelöltek 10 109 szavazattal többet szereztek, mint 2009-ben, az RMDSZ jelöltjének mostani teljesítménye azonban 43 037 szavazattal maradt el az akkori eredménytől.

Az erdélyi megyék részvételi aránya ezúttal is elmaradt az országos átlagtól, szociológusok becslése szerint a magyar részvétel még ehhez képest is alacsonyabb volt: ez 8,5 százalékkal alacsonyabb mozgósítottságot jelent a magyarok körében a többségiekhez viszonyítva. Ennek oka kettős: egyrészt a magyarok érezték, hogy ennek a választásnak számukra kisebb a tétje, nem volt közvetlen mozgósító ereje a voksolásnak, másrészt - főként Székelyföldön kívül - sok magyar nemzetiségű választópolgár adta már az első körben szavazatát az egyik esélyes jelöltre, vélhetően Klaus Johannisra. Becslések szerint az esélyes, azaz nem magyar jelöltekre szavazó magyar választók aránya akár a 25 százalékot is elérhette ezen a választáson.

Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltje, Nagyszeben szász polgármestere nyerte a romániai elnökválasztást szociáldemokrata ellenfelével, Victor Ponta kormányfővel szemben - derült ki hétfőn a szavazatok 99 százalékának megszámlálása után.

Az országos választási iroda által közölt részeredmények szerint Johannis az addig összesített voksok 54,50, Ponta pedig 45,49 százalékát szerezte meg.