Pankucsi: Ez indokolja az "internetadót"

Nem új adónem, hanem a 2012 közepén elindult, a hagyományos vezetékes és mobilhívásokat, sms-eket terhelő távközlési adó körének a technikai változásokra reagáló kiszélesítése - magyarázta a Ma reggelben az adóügyi helyettes államtitkár, aki úgy látja, a fix díjak és a verseny gátat szabhat majd annak, hogy a szolgáltatók a terhet áthárítsák a fogyasztóra.

Nem változik jövőre a vállalkozások adózása, de hosszú távon az egykulcsos társasági adókulcs elérése a kormány szándéka - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály közölte: változatlan marad az általános forgalmi adó kulcsa is, de a sertéshez hasonlóan öt százalékra csökken a nagytestű állatok húsának áfája. A miniszter hangsúlyozta: maradnak a különadók, a távközlési adót pedig kiterjesztik az internetszolgáltatásokra. Varga Mihály szólt arról is, hogy a kormány célja továbbra is az, hogy még ebben a ciklusban megvalósuljon az egykulcsos, egy számjegyű személyi jövedelemadó. Hozzátette: erre egyelőre még nincs lehetőség, a jövő évben a növekedés ösztönzése a cél.

A Jobbik radikálisabb áfacsökkentést és a családosok adókedvezményeinek gyorsabb mérséklését szeretné. Az LMP kevesli az intézkedéseket, az áfacsökkentést pedig jó, de bátortalan lépésnek tekinti. A Demokratikus Koalíció szerint a jövő évi adócsomag Magyarország számára hosszú távon a leszakadás és a reménytelenség költségvetését ígéri. Az Együtt-PM úgy véli, nem hoztak érdemi változást az adócsomag új elemei, marad a rossz adószerkezet. A Fidesz szerint a kormány adótervei garantálják a pénzügyi stabilitást és a szociális biztonságot.

Az adóügyi helyettes államtitkár a Ma reggelben azt mondta, a legfontosabb cél az adórendszer stabilitásának megőrzése. A mostani javaslat azt jelzi, a kormány halad tovább a 2010-ben kijelölt úton, és igyekszik a munkát terhelő adók súlyát tovább csökkenteni, miközben a forgalmi, fogyasztási típusú adók súlya nő a rendszerben – hangsúlyozta Pankucsi Zoltán. Az alapelv is változatlan: mindenkit bevonni a közteherviselésbe, azokat is, akik eddig tudatosan vagy nem, de kivonták magukat ezek alól a terhek alól.

Ennek az egyik eleme a tavaly a sertéságazatban megjelent 5 százalékos áfa is, amelynek tapasztalatai nagyon kedvezőek a hús- és az adózási ágazatban is, lényegében megszűnt ugyanis a számla nélküli kereskedés és az ellenőrizhetetlen csatornákon folyó húsbeszerzés, árumozgás. A tapasztalat azt mutatja tehát, hogy az 5 százalékos adómérték már megfizethető és vállalható a gazdák számára, ezért is született a döntés, hogy 2015. január 1-jétől más nagytestű állatok (szarvasmarha, juh, kecske) esetében a „köztes termékeket” (fél-, negyed árukat) is bevonják ebbe a körbe.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden azt is bejelentette, hogy az áfacsalások megakadályozására a kormány jövőre elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert vezet be, amelynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, hogy az országban ne lehessen forgalomba hozni olyan árut, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.

Pankucsi Zoltán ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a mostani intézkedés az áfacsalás ellen korábban elkezdett harc része, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, az áfacsalások egyik legkártékonyabb módja, amikor bűnözői csoportok papíron utaztatják az árukat, aztán - általában fiktív számlázással - jogosulatlanul igényelik vissza az általános forgalmi adót. Ezt a gyakorlatot hivatott visszaszorítani az árumozgást valós időben nyomon követni képes e-útdíjrendszer és az adóhatósági rendszer összekapcsolása, így lesz biztosítható a legkockázatosabbnak ítélt (jellemzően mezőgazdasági) áruk mozgásának folyamatos nyomon követése, illetve kiderül az is, melyek a fiktív áfa-visszaigénylések. Az adóhatóság látni fogja a bejelentéseket, hogy például 3 tonna kukorica elindult Békéscsabáról Szegedre, folyamatosan figyelheti az e-útjídrendszerben a kamion mozgását és súlyadatait is, ha pedig szabálytalanságot gyanít, rögtön, a fuvarozás közben ellenőrizhet is.

A megkezdett gigabájtonként 150 forintos „internetadóról” a szakember azt mondta, nem egy új adónemről, hanem a 2012 közepén elindult, a hagyományosnak mondható, vezetékes és mobilhívásokat, sms-eket terhelő távközlési adó körének kiszélesítéséről van szó, egyszerűen azért, mert reagálni kellett a világ változásaira. Márpedig a kommunikáció egy jelentős része robbanásszerű változáson ment keresztül, átterelődött a tisztán internet alapú kommunikációra, és átvette a klasszikus vagy videó-telefonálás szerepét. Ha pedig van egy, a távközlést adózási körbe vonó adó, nem megkerülhető, hogy előbb-utóbb az internet is bekerüljön ebbe a körbe. Az adó nem a felhasználókat, hanem az internetszolgáltatók eredményét terheli majd, és a szakember szerint a fix díjak és a verseny gátat szabhat majd annak, hogy áthárítsák a fogyasztóra. Pankucsi Zoltán hozzátette azt is, a javaslat még változhat.

A parlamentnek tegnap benyújtott csomag a pálinka bér- és magánfőzéssel, illetve a pálinkára vonatkozó jövedéki adózással kapcsolatban is több változtatást is tartalmaz. Megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedékiadó-mérték, a gyakorlatban a nulla százalékos jövedékiadó-kulcs a bérfőzésre a vonatkozó adókulcs 50%-ára emelkedik, a magánfőzés esetén pedig egy minimális, jelképes, ezerforintos, helyi szinten, önbevalláson alapuló átalányadó-mérték lép életbe januártól. Utóbbit Pankucsi azzal magyarázta, hogy az elmúlt években kiharcolt eredményeket mindenképp szeretnék megőrizni. Hozzátette: bíznak abban, hogy ezzel minden ez ügyben Brüsszellel folyt vitát le tudják majd zárni.