Paksi erőmű: a beruházással kapcsolatos bizonytalanságokra figyelmeztet az Energiaklub

A Paksra tervezett két új atomerőművi blokkal kapcsolatos bizonytalanságokra hívták fel a figyelmet az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ szerdai szakmai rendezvényén felszólalt résztvevők.

A szervezet közleményében hangsúlyozta: a paksi beruházás évtizedekre meghatározza Magyarország sorsát, de nem tudni, milyen előkészítő anyagok alapján és milyen konkrét okokból döntöttek az új atomerőmű építése mellett. A Paksra tervezett két új blokk számos közgazdasági-, biztonságpolitikai-, geopolitikai-, környezetvédelmi- és társadalmi kérdést vet fel.

Amióta atomerőművek működnek, nincs megoldás a kiégett fűtőelemek végleges kezelésére, a világon mindenhol csak ideiglenesen tárolják azokat. Jelenleg a legelfogadottabbnak a mélygeológiai elhelyezésre vonatkozó tervek számítanak, de ez nem jelenti azt, hogy ez volna a legbiztonságosabb megoldás - fejtette ki Koritár Zsuzsa, az Energiaklub projektvezetője a tájékoztatás szerint.

Szerinte az új blokkok építése további problémákat generál. Megválaszolatlan kérdés, hogy van-e elegendő tárolóhely a Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban az új hulladékok számára is, és mekkora mennyiséggel kell számolni. Nem egyértelmű az sem, hogy kiviszik-e majd a kiégett fűtőelemeket Oroszországba, vagy Magyarországon helyezik el azokat. Mindezek alapján az is kétséges, hogy meg lehet-e becsülni a hulladékkezelés összköltségét - hangsúlyozta közleményében az Energiaklub.

Jelenleg nem lehet pontosan tudni, hogy melyik reaktortípust kínálja az orosz fél Magyarországnak, de a rendelkezésre álló információk szerint várhatóan a VVER-1200/V491-es számút fogják szállítani. Az osztrák Helmuth Hirsch nukleáris biztonsági szakértő szerint a nagy kibocsátással járó, súlyos balesetek bekövetkezése ennek a reaktornak az esetében egyáltalán nem zárható ki - ismerteti az Energiaklub közleménye.

A paksi atomerőmű esetében a hűtővíz a Duna vize. Az energiatermelés során felhasznált hűtővíz hatása a folyam élővilágára, valamint a természetes Duna élőlényeinek befolyása a technológiára kölcsönös, de a környezeti hatások reális megítéléséhez további kutatásokra lenne szükség Csányi Béla, az MTA Ökológiai Kutatóközpont hidrobiológus munkatársa szerint.

Ezért vizsgálni kell, hogy az új blokkok belépésével, tehát egy lényegesen megnövekedett hőterheléssel milyen biológiai változások következnek be, illetve az erőművön belüli biológiai következményeket is elemezni kell - áll az Energiaklub közleményében.