Januárban megnyílik a Civitas Fortissima Múzeum

Január 29-én, a "csehkiverés" 96. évfordulóján nyílik meg a Civitas Fortissima Múzeum Balassagyarmaton.

Az építészeti munkákat már befejezték, a következő hónapokban a speciális belsőépítészeti kialakításokon, valamint a berendezésen dolgoznak - hangzott el a keddi bejáráson. Az Ipoly Erdő Zrt. saját forrásból finanszírozta a beruházást, a tulajdonában lévő, 250 négyzetméteres Huszár-villában az önkormányzattal és a Közép-Európai Média Intézet Kft.-vel közösen hozza létre a múzeumot. Tóth Gábor, a társaság vezérigazgató-helyettese felidézte, hogy áprilistól dolgoztak Balassagyarmat egyik legszebb épületének felújításán.

A villa egy része lakhatatlan volt, beszakadt a mennyezet, hiányzott a padlóburkolat. A munkák során áthelyezték a válaszfalakat, megújult az épületgépészeti és villamossági rendszer, új tetőt kapott a ház, visszaépítették az eredeti homlokzatot az erkéllyel, új, kőoszlopos kerítést, új lépcsőket és vizesblokkot építettek, elkészültek a kiállítóterek, helyreállították a parkot. A felújítást a Tamis Dekor Kft. végezte. Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere, megköszönve az Ipoly Erdő nemes gesztusát, kiemelte, hogy noha az időjárás nem kedvezett, kiválóan teljesítettek a kivitelezők, így rendezett állapotba került a város egyik szép épülete.

A múzeum emléket állít majd az 1919. január 29-i honvédő harcoknak, bemutatja a trianoni döntés elleni küzdelmet, emellett Huszár Aladár és Tormay Cécile emlékét ápoló kutatóhelyként is működik majd. Balassagyarmatnak 2005-ben adományozta az Országgyűlés a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet, mert a városvédő harcokban 1919. január 29-én kiűzték a megszálló cseh katonaságot, elérve ezzel, hogy a határ menti város Magyarország része maradjon. A villa akkori tulajdonosa, Huszár Aladár az 1919-es Tanácsköztársaság idején ebben a házban bújtatta Tormay Cécile írónőt.

A balassagyarmati születésű Matúz Gábor, a Közép-Európai Média Intézet igazgatója, a múzeum kezdeményezője elmondta, hogy általában is emléket állítanak a honvédő harcoknak, mert az országban több helyen is fegyvert fogtak az emberek a megszállók ellen, és sokan adták az életüket azért, hogy a határok másként alakuljanak. Azt is megmutatják, hogyan látják Trianont az egykori ellenségek, a csehek, a szlovákok, a románok, a szerbek, és rávilágít a kiállítás az akkori nemzetiségi politikára is - tette hozzá. A múzeum berendezésében Petró György képzőművész és Harth Tamás történész-muzeológus segít majd, az intézmény kialakítását 10 millió forinttal támogatja az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság.